Moldva, a híres tartomány a Kárpátok keleti lejtőjén. A Szeret folyó mentén fekvő csángó magyar falvakban: Pusztina, Bogdánfalva, Lujzi-kalugor, Lészped, Kostelek, Kelgyest volt a kutatómunka helyszíne és Szabófalva, ahol a sziszegős nyelvjárás utolsó pillanatait is megörökíthette. Április 23-án mutatják be a Csángó bájolás című magyar néprajzi dokumentumfilmet az Urániában, melynek rendezője Kanalas Éva énekes, gyűjtő, hangkutató, az Ojanna Hangszínház alapítója, akit az Adigzsi a tuva sámán című dokumentumfilm rendezőjeként is ismerhetünk.
–1987-től jártam énekeket gyűjteni – kezdte történetét Kanalas Éva. – A csángó asszonyok énekét egy bakelit lemezről hallottam először Kolozsváron és terveztem, hogy kimegyek hozzájuk. Ekkor azonban még nem lehetett bejutni, így eredeti hangfelvételeket hallgattam. A moldvai csángó énekek hajlítási technikáit tanultam, amelyek nagyon nehezek. Fábri Gézával dolgoztunk együtt, rekonstruáltuk a moldvai énekeket. Egy szarvasi táborban találkoztam először csángó asszonyokkal. Ott el is kezdtük a gyűjtést, kimondottan az énekekre koncentráltunk. Azok az asszonyok a jelenlegi énekeiket hozták Klézséből, Pusztinából – sorolta a művész.

Kanalas Éva 1991-től végez folyamatos etno-folklór kutatásokat a moldvai csángók körében. Elmondta, hogy a hagyományos népdaléneklésen túl azt kereste, miként tör fel a hang a lélekből és aztán hogyan születik meg a magyar népdal. – Erdélyi, moldvai gyűjtőútjaimon először az archaikus, majd a szöveg nélküli dallamokat, technikákat kutattam. 1991-ben kezdtem a gyűjtést Pusztinában, Lujzi-kalugorban, Klézsén, Trunkon és Lészpeden. Kezdetben hangfelvételeket készítettem. 2008-ban találkoztam Csíksomlyón egy nénivel, aki a filmben az első imádságot mondja, a pénteki imádságot. Aztán kimentem hozzá Bogdánfalvára. Azokat az idős asszonyokat keresem, akik még régről tudják az énekeket, imádságokat, szokásokat. Pusztinában Nyisztor Tinka etnográfus volt segítségemre, ő mondta, kihez menjek. Az egyik asszony a szentolvasót így mondta: „…Áldott vagy te az asszonyállatok között…”. Ez a változat még a középkorból maradt ránk. Akkor döntöttem el, hogy fel fogom venni kamerával. Ezek a felvételek kis videókamerával készültek. Egyedül voltam, nem forgatócsoporttal, hiszen gyűjteni mentem. Ebből a gyűjtésből lett ez a megvágott anyag. A Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjprogramja 2018-2021 között támogatta a munkámat, amellyel négy területet érintettem: népművészet, színházművészet, zeneművészet és filmművészet. Ebben a hároméves munkaprogramban volt az utolsó év, amikor elkészítettem a filmet. Elkezdtem a válogatást. Hatalmas volt az anyag, hiszen 2014-ben, 2018-ban és 2019-ben is voltam kint. Ekkor döntöttem el, hogy ebben a filmben először a 2008-as utat mutatom be. Lesz folytatás, ha lesz időm. A vágó békéscsabai Felföldi Zsolt volt. Bár sokan meghaltak már a filmben szereplő asszonyok közül, Mária segedelmével néhányan eljönnek a bemutatóra Nyisztor Tinka vezetésével a Szent István gyermekei imacsoport is vendégünk lesz – árulta el a rendező.