A Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, Szalai Zoltán vezette fel a beszélgetést, aki A parazita elme magyar fordításáról és kiadásáról, az MCC-ben folyó munkáról, a tehetséggondozó küldetésről is beszélt. Mint mondta, a könyv sajtó alá rendezése során rákérdezett a szerzőnél, nem sikerült-e túlságosan provokatívra a borító. Erre az a válasz érkezett, hogy a könyv provokatív, nem a borító. S valóban, dr. Gad Saad könyvében nemcsak azonosítja azokat a trendeket és ideológiákat, melyek élősködnek az elmén és a társadalmon, hanem mankót is nyújt az olvasónak, aki így tudatosabban védekezhet a káros ideológiák ellen. Érdemes idézni pár mondatot a kötet fülszövegéből, mert kiváló összefoglalását adja a tartalomnak. Dr. Saad szerint az öngyűlölet társadalma, amely a »diverzitás«, a »befogadás« és a »méltányosság« hármas jelszavát hirdeti, legalább annyira hamis, mint amennyire életveszélyes. A valóság tagadásán alapuló, a logikus gondolkodást figyelmen kívül hagyó álláspontok dogmaként használják ezeket a jelszavakat, és elutasítják a másfajta nézőpontokkal való vita gondolatát is. Az áldozati kultúra felsőbbrendűségét hirdető progresszió értelmetlensége azonban nemcsak önmaga ellen fordul, de fals állításaival a társadalmat is tönkreteszi – ha hagyjuk.
Saad az evolúciós pszichológia eszközeit használja fel, hogy a társadalmak egyes jelenségeit vizsgálja. A libanoni születésű, kanadai marketingprofesszor, aki a québeci Concordia Universityn oktat, elmondta, hogy huszonnyolc éve tanít, így jól ismeri az akadémiai világban is elterjedt ideológiákat.
A kutató szerint az akadémiára az elmúlt harminc évben begyűrűztek a logikával szemben álló eszmék (ide sorolta a radikális feminizmust, a posztmodernitást stb.), de ahhoz, hogy e parazita gondolatokat nyakon csípjük, szintén az akadémiai szférára van szükség. Hozzátette, a magyarországi tudományos közegben azt látja, hogy ezek ellen kialakult egyféle természetes ellenállás is. Dr. Saad a legveszélyesebb élősködőnek a posztmodernitást tartja, ami szerint nincs már abszolút, egyetemes igazság. Hozzátette: „A posztmodernizmus a gyökere az összes élősködőnek.” Kifejtette, hogy bizony léteznek olyan diszciplínák (főként a humán- és társadalomtudományok), melyek elszakadtak a valóságtól. Az értelmiség (de különösen a doktori képzésben részt vevő hallgatók) pedig erősen kitettek ezeknek az eszméknek.
Böszörményi-Nagy Gergely kiegészítette a gondolatmenetet azzal, hogy habár ezek az ideológiák az elvont tudományokból jönnek, mások is a terjesztőivé váltak.
„Én mindig fellépek az igazság áthágásával szemben” – hangsúlyozta a kutató, aki az érvelés, a vitatkozás módszerét tartja célravezetőnek. A valóságtól elszakadt szemék ugyanis nem állnak meg a logikus érveléssel szemben.
A kártékony eszmék ellen nyitott kommunikációval, észszerű vitákkal és intellektuális kíváncsisággal lehet védekezni – tette hozzá Böszörményi-Nagy Gergely. Rodrigo Ballester, aki volt bürokrataként oktat is, másik oldalról is megvilágította a kérdést. Leszögezte, hogy a diákjai mondhatnak bármit, s szemben az elhallgattatás sokszor felbukkanó igényével, igenis van joga vitatkozni mindenkinek. A katonai világból érkező Porkoláb Imre pedig a szatíra és a humor eszközét javasolta: – Sötét időkben jó, ha megvan még ez az erő.
Abban mindnyájan egyetértettek, hogy hatalmas információmennyiséghez férhetünk hozzá és könnyű elveszni a tartalmakban. Mint mondták, nagyon könnyen lehet olyan adatot találni, amit felhasználhatnak hamis elméletek alátámasztására is, de ettől még a téves ideológiák nem válnak igazzá. A parazita elme című kötet pedig segít felismerni az élősködő tanokat, bárhonnan is érkezzenek.
Borítókép: Könyvbemutató, középen dr. Gad Saad (Fotó: MCC)
