Szellemidézés Kelecsényi László új darabjában

„Drámám főszereplői színészek, magyar színészek. Valóban éltek, bár életükben nem találkoztak. Ha találkoztak volna, talán ez történik köztük. Mivel közismertek voltak, eredeti nevükön léptetem fel őket” – így kezdődik Kelecsényi László Mesterfogás című, egyfelvonásos játéka, melynek ősbemutatóját felolvasószínház formájában mutatták be Blaskó Péter, Kós Mátyás és Orbán Bori közreműködésével a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Fotó: Kovács Éva

A mű írója és rendezője Kelecsényi László Balázs Béla-díjas író, film-és irodalomtörténész, dramaturg és egyetemi oktató, aki 1978-tól publikál. Filmes témájú írásai között színészéletrajzok és a magyar filmtörténettel foglalkozó könyvek is találhatók. Az író magyar filmtörténettel foglalkozó munkái hiánypótlók, de a szépirodalommal is eljegyezte magát.

Kelecsényi László Mesterfogás című, Páger Antal és Soós Imre képzeletbeli találkozását megidéző darabjának felolvasószínházi ősbemutatója a Bajor Gizi Színészmúzeumban igazi szellemidézés volt. Blaskó Péter és a szerző által elénk lépett az 1956-ban a Gellért Szállóban várakozó Páger Antal kétségeivel és bizonyosságaival, a színészet lényegéről tett vallomásával, melyet talán tényleg csak egy halállal kacsintgató színészzsenivel, Soós Imrével osztott volna meg

– olvashatjuk a Bajor Gizi Színészmúzeum közösségi oldalán.

A dráma 1956 forradalmat érlelő nyarán játszódik. A hazacsalogatott emigráns, Páger Antal üldögél a Gellért Szállóban, arra várva, hogy a neki tett ígéret szerint ismét színpadra léphessen. Egy délután váratlan látogatója akad: beállít hozzá Soós Imre, az ötvenes évek tönkretett ifjú tehetsége. Ez a találkozás soha nem történt meg, csak a szerző fantáziájában. Ám megtörténhetett volna.

Páger Antal szerepében Blaskó Péter, Soós Imrét Kós Mátyás játssza, Perjés Hedviget pedig Orbán Bori jeleníti meg.

Kelecsényi László, Orbán Bori, Blaskó Péter és Kós Mátyás                                                   Fotó: Kovács Éva

Sikeresnek ítélte Kelecsényi László a felolvasószínházi előadás ősbemutatóját. Az író véleménye szerint Blaskó Péter alakítása kimagasló volt, hiszen majdnem monodrámáról van szó. Bizonyos kritikus részeknél, amikor Páger Antal háborús múltjáról volt szó, szinte védekezett a ki nem mondott vádak ellen. Magával vitatta meg, mert Soós Imre erről semmit sem tudott. Az író elmondta, hogy Perjés Hedvig Soós Imre felesége volt. A színész az ötvenes években egy forgatáson beleszeretett Ferrari Violettába, aki akkor Básti Lajos felesége volt. Nem tudni, mi történt köztük, de Soós Imre felvágta az ereit miatta. A kórházban az orvosi ellátás után pszichiátriai kezelést kapott, és Perjés Hedvig volt a kezelőorvosa. Elkövette az egyik legnagyobb szakmai hibát, pszichiáter a betegével ugyanis nem létesíthet kapcsolatot, ám ők még össze is házasodtak. A műben a nyolcgyerekes, mélyszegénységben élő parasztcsaládból származó Soós Imre nehéz gondolatait is megismerjük.

Kelecsényi László a darab születéséről elárulta, hogy egy utcai plakát adta az ihletet, amely Fidel Castro és Gina Lollobrigida találkozását örökítette meg. Ez valóban meg is történt. Ekkoriban sokat foglalkozott a két magyar színész élettörténetével, akikről a darab szól. – Mindig izgatott, hogy Páger itthon volt és nem csinált semmit – avatott be az író. – A forradalomban nem vett részt, kivárta, hogy visszakapja a villáját és a színházba visszakerüljön. Így jött az ötlet, hogy összehozom őket. Ez meg is történhetett volna, mert ’56-ban még élt Soós Imre is, egy évvel később lett öngyilkos. A mű hosszú monológokat tartalmaz, amiben Páger Antal a háborús dolgairól és a színészmesterségről beszél. Soós Imre pedig áhítattal hallgatja – közölte az író.

A darab további sorsával kapcsolatban Kelecsényi László elmondta, hogy egy filmrendezőnek szeretné átadni, akinek még nem árulja el a nevét. Szívesen venné, ha Blaskó Péter játszaná Páger Antalt a filmben is. A mű tavaly nyáron jelent meg a Kortárs folyóirat július–augusztusi számában.

Borítókép: Blaskó Péter és Kós Mátyás a felolvasószínházi előadás egyik jelenetében (Fotó: Kovács Éva)