Virágvasárnaptól nagypéntekig

Szokásunkká vált, hogy nagypénteken dr. Papp Lajos professzorral végigjárjuk Angyalvölgyben, a birtokán található Via Dolorosát, melynek kálváriája robosztus, durván faragott fatönkökből áll. Ezek rejtekében bújnak meg a stációk kerámiába formált eseményei. Csendben, magunkban imádkozva, tűnődve sétálunk ilyenkor „fel a Golgotára”, ahol keresztre szegezve vár már a Megváltó, két oldalán a latrokkal. Mindig elámulok, mikor megpillantom a két alakot megjelenítő göcsörtös faágakat, melyek úgy görbülnek, úgy kanyarodnak, mintha valóban a kíntól összerándult testek vonaglása merevedett volna bennük mozdulatlanná. 

Fotó: Zana Diána

Keresztre szegezve a Megváltó, két oldalán a latrokkal. Fotó: Zana Diána

Véletlen lehet, hogy abban az évben, mikor mindez megtörtént, nagypéntek éppen a születésnapjára esett? Nem hinném. Ahogy az sem véletlen, hogy hatvan esztendővel korábban, születésének napján éppen virágvasárnap volt. Aranyosgadányi házukban reggel kezdett vajúdni az édesanyja, és mire a bába megérkezett, a gyermek már világra szentült, csak éppen lábtartással, a nyaka köré tekeredett köldökzsinórral. Mikor a bába nem észlelt szívhangot, közölte a családdal, hogy a gyermek halott, azonban mégis megpróbálta felpofozni, élesztgetni. Az újszülött szíve déli tizenkettőkor, a harang kondulásával indult újra. 

Hatvan évvel később ismét egy új élet kezdődött számára. Ettől fogva dr. Papp Lajos professzor nem küzdött tovább az igazságért, hanem úgy döntött, szolgálja azt. Azt mondja, soha nem volt még ilyen boldog, hiszen immár maradéktalanul betarthatja a „nil nocere”, vagyis a „nem ártani” elvét. Talán ez a kegyelem – amelyet Reményik Sándor fogalmazott meg a legszebben versében –, mikor magától szűnik a vihar, csitul minden, és éled a remény.

Azóta nem csupán a hozzá fordulókat látja el tanáccsal orvosi tapasztalata, holisztikus szemlélete, valamint a Teremtőtől kapott hit és a krisztusi szeretet jegyében, hanem a magyar nemzet lelkét is gyógyítja. 

2008. március 21-én, Dobogókőn több mint száz dobos gyűlt össze. Összesen nyolcezer dob szólalt meg a világ minden táján ezen a napon, magyar idő szerint délben a szeretetért, a megbékélésért. Ide várták aznap a szívek orvosát is, dr. Papp Lajost, aki virágvasárnap született, déli harangszóra dobbant először a szíve, és élete fordulóján a legnagyobb áldozata meghozatalának évében a születésnapján, nagypénteken, déli tizenkettőkor dobok ritmusát érezhette mellkasában zengeni.

Harang és dob, szentistváni kereszténység és koppányi ősiség, áldozat és feltámadás. Így tömörül egy magyar életút öt napba; virágvasárnaptól nagypéntekig; a húsvét ígéretével. 

Borítókép: Dr. Papp Lajos Angyalvölgyben (Fotó: Zana Diána)