Csúcsára állított üvegkocka

Bravúrosan készült alkotások tekinthetők meg a Klebelsberg Kultúrkúriában.

Zana Diána
2022. 05. 13. 7:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mindennapi életünk részét képező üveg mint funkcionális anyag nagy ívű karriert futott be a megjelenése óta. A legendák alapján egy erdőtüzet köve­tően a hamu és a homok összeolvadt, az így keletkezett üvegdarabokra pedig zsidók leltek rá. Más elképzelések szerint az első ősüveg, az obszidián homokba csapó villám eredményeként született meg, de olyan történettel is találkozhatunk, miszerint föníciai hajósok fedezték fel, akik szódát szállítottak, majd miután kikötöttek és tüzet gyújtottak, az edények kitámasztására felhasznált szódadarabok a parti homokkal keveredve üveggé olvadtak. A régészeti leletek tanúbizonysága szerint azonban Nyugat-Ázsiában és Mezopotámiában a Kr. e. V. évezredből származnak az első üvegszerű anyagok.


A modern korban az üveg megjelent a tudomány, az ipar, sőt a képzőművészet területén is. Napjainkban a képernyőktől kezdve az építészeti és távközlési megoldásokon keresztül az orvosi műszerekig folyamatosan és innovatív módon van jelen az életünkben. – Ez az egyszerre hétköznapi és folyton új arcát mutató, gyönyörű és rendkívül hasznos, sokoldalú alapanyag az ENSZ által meghirdetett az üveg éve apropóján 2022-ben végre ünnepel. Kolléganőm, Balogh Eleonóra Ferenczy-díjas üvegművész az eseménysorozat egyik nagykövete, a Műcsarnokban megrendezett, szeptemberig látogatható grandiózus II. Iparművészeti Szalon társkurátora– tudtuk meg Borbás Dorka Ferenczy-díjas üvegművésztől.
Ezekben a hetekben zajlik a GlasSpring elnevezésű tárlat is, mely immár negyedik alkalommal mutatja be a Magyarországon, illetve külföldön is megmérettetett kortárs magyar alkotók üvegbe formált gondolatait a Kiskép Galéria szervezésében. A témaválasztásban, műfajokban, stílusban gazdag, bravúrosan készült alkotások idén a Klebelsberg Kultúrkúriában láthatók. Az ötven művész munkáit felvonultató kiállítást a sokféleség jellemzi, ugyanakkor megmutatkozik az extrém nagy fokú üvegtechnikai tudás és megmunkálási képesség, valamint az egyéni vizuális kifejezés, a hagyománytisztelet, de az innováció és nemzetköziség is. A tárlat ingyen megtekinthető május 28-ig mindennap 10 és 18 óra között, két alkalommal pedig – május 27-én 15 órától és május 28-án 16 órától – A világ egy csoda – üvegmesék címmel tárlatvezetést is tartanak.
Itt tekinthető meg többek között Borbás Dorka Hommage a Mondrian című, csúcsára állított üvegkockája is, amely – az alkotó szavaival élve – egy konstruktivista játék transzparens és reflektív felületekkel, mellyel a holland festő, Piet Mondrian előtt hajt fejet, aki a kubizmus stílusirányzatán belül a geometrikus absztrakcióval, majd később a tárgyi világ plasztikai jellé való leegyszerűsítésével foglalkozott. A Műcsarnokban pedig a huszonöt éve elhunyt, magyar származású Victor Vasarelynek, az op-art (optikai festészet) kiemelkedő alakjának állít emléket a művésznő. A két mű ilyenformán rokonságban áll egymással; egyfajta kísérlet stúdiumai, amikor is az eredetileg sík festmények játékos transzparenciában és három dimenzióban jelennek meg.
– Fontos megemlíteni, hogy jelentős itthoni és külföldi gyűjtemények és a Kiskép Galéria mellett a kortárs magyar üveg népszerűsítésében elsőként a belvárosi Üvegpiramis Galéria, később a szentendrei Erdész Galéria és a pannonhalmi Hefter Galéria vállal szerepet. A művészek két nagy, huszonöt, illetve harminc éve működő szervezete a Magyar Üvegművészek Társasága és a Bárdudvarnoki Üvegművészeti Alkotótelep mellé – a 2022-es üveg éve apropóján – frissen élvonalba állt a Bohus–Lugossy Alapítvány is, mely várhatóan további projektekkel gazdagítja majd a hazai üvegespalettát – tájékoztatott Borbás Dorka.
A mostani két nagyszabású tárlaton a kortárs üvegművészek alkotásai közt vannak kifejezetten narratív munkák, illetve a napi történésekre reflektáló művek, másokat pedig az anyag szépsége és a technikai bravúr létrehozása inspirál. – Ezúttal jómagam is inkább az anyaggal való formai játékot helyeztem előtérbe – árulta el az üvegművész, aki kevésbé tartja magát autonóm alkotónak, inkább a dizájn körébe sorolja művészetét, amely a technológiák tárházát kiszélesítve – konkrét megbízások által – mindig új kihívást jelent. – Néhányan maradtunk csak klasszikus értelemben is feladatmegoldó, alkalmazott iparművészek, azaz restaurálás, rekonstrukció, kortárs építészeti üveg, exkluzív üvegdíj, valamint világítás tervezésével foglalkozó dizájnerek – mondja.
A művésznőnek egyébként már hét köztéri üvegalkotása is áll az ország különböző pontjain. A legutóbbi, a futurisztikusan színjátszó üveg és nemes acél anyagú Covid-emlékmű, amely a Pécsi Tudományegyetem orvoskarának új, modern épületéhez tartozó parkjában kapott helyet, és az egészségügynek, valamint a tudománynak fejez ki hálát. Mint köztéri üvegszobrász, azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a GlasSpringen kiállított műve akár egy jövőbeli nagy méretű alkotás inspirációja lehet.

Borítókép: Borbás Dorka Hommage a Mondrian című munkája konstruktivista játék reflektív felületekkel (Fotó: Lukácsi Liza)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.