A szervezők reményei szerint pünkösdkor óriási táncházzá változik a medence. Olyan rendezvény várja az érdeklődőket, amelynek a legfontosabb eleme a lehetőségek szabadsága. – Pontosan ezt tükrözi a rendezvény elnevezése – bólintott Csúri Ákos, miközben a részletekről mesélt. – Szabad ég alatt szabad a tánc. Fontosnak tartottuk ezt a szabadságot. Itt nem lesz szabályozva, mikor lehet táncolni. Akkor és ott, ahol kedvük van a táncosoknak, zenészeknek.Mint kiderült, nagyon fontos kérdésre tapintott rá, nemhiába táncol maga is évtizedek óta. Hiszen a néptánc attól válik elevenné, ha a zenész és a táncos között létre tud jönni valamiféle kapcsolat, ha a zenész nem valahol a távolban, egy színpadon húzza, mint kívülálló, hanem közvetlenül a táncosok mellett, azok mozgására, szándékaira reagálva játszik – magyarázza. Nem koreográfiákat szeretnénk létrehozni, csak azt akarjuk, hogy mindenki jól érezze magát, bármerre is jár a medence falvaiban. Ezért szerződtettük úgy a zenekarokat, hogy muzsikáljanak, amerre csak megfordulnak.
Tisztázzuk is mindjárt, merre lesznek események! Június 3-án, pénteken este kezdődik a nagyszabású rendezvénysorozat, a nemrég elkészült kővágóörsi Botond Pajtában, de lesznek események a kékkúti játszótéren, a mindszentkállai kultúrházban és a köveskáli iskolaudvarban, a káptalantóti piacon, a révfülöpi kikötőben meg további véletlenszerűen alakuló helyszíneken, főutcában, mellékutcák sarkán, buszmegállóban, kerekeskút mellett, ahol éppen kedvet kapnak muzsikálni a zenészek. Az egyik helyszínen ének- és tánctanítással vagy gyerekprogramokkal, máshol közös énekléssel, megint máshol utcazenéléssel, folkmozival, kézműves-foglalkozásokkal kedveskednek majd az érdeklődőknek. A szervezők azt remélik, hogy ha a foglalkozás mellett szól a népzene, akkor szinte maguktól kezdenek énekelni, táncolni a gyerekek, a szülők, de talán még a nagyszülők is. A négy fő helyszínen lesznek a táncházak, s a szervezők azt állítják, estétől kifulladásig lehet járni négy tájegység táncait. Alapvetően Kalotaszeg, Szék, Szatmár és a Mezőség zenéit húzzák majd legjobb népzenészeink: az Üsztürü, a Szalonna és Bandája, a Veszélyes, a Magyarpalatkai vagy a Horsa Banda, de szabad a gazda és a rendelés. Ráadásul az egyik házigazdának Berecz Istvánt is sikerült megnyerni, úgyhogy a jó hangulat garantált.
– A néptáncnak ez a természetes közege – magyarázza óriási lelkesedéssel Csúri Ákos. – A nádfedeles házak udvara, a csűrök, a pajták, a döngölt földpadló, és nem a sportaréna meg a kultúrház linóleummal leragasztott nagyterme. Aztán elmondja, hogy amióta csak táncol, mindig úgy képzelte, ki kell szabadítani a táncházmozgalmat a betonrengetegből. – Nagyon szép dolog az, hogy a táncházmozgalom érint egymillió embert, de ez sajnos nem szervesen működik. Nincs a helyén – szögezi le. Olyan teret kell találni, ami a maga autentikus létével képes megteremteni a hiteles táncház hátterét. És erre keresve sem lehetne jobb helyszínt találni, mint a Balaton-felvidék. Azt szeretném, hogy a Káli-medencéből a magyarországi folklór egyik központját hozzuk létre. Hogy az emberek, akik szeretik a népzenét, a táncot, a népmeséket a népművészetet, azok itt otthonra leljenek, egymással találkozzanak és jól érezzék magukat ebben a csodálatos környezetben.
Természetesen ahhoz, hogy a nagyszabású elképzelés megvalósulhasson, nem elég összetrombitálni zenészeket, táncosokat és beterelni őket egy pajtába, hogy rajta, szabad a tánc! Csúri Ákos sem is így képzeli. A kezdeményezés mögött évek óta tartó kemény munka, ügyes szervezés és jó néhány megvalósult program áll. – 2019-ben volt tíz éve, hogy meghalt Cseh Tamás, aki Kővágóörshöz erősen kötődött. Akkor született meg az elképzelés, mi lenne, ha erre az évfordulóra – összefogva Tamás barátaival – rendeznénk egy diófaültetéssel, gitározással, kiskoncertekkel, kiállításokkal tarkított megemlékező napot. Miközben ezt szerveztem, egyre több programelem merült föl, s kiderült, Kővágóörs nagyon örülne, ha háromnaposra bővítenénk a rendezvényt. Úgy lett. Egy év múlva már bejelentkeztek a Káli-medence más falvai is, s így kialakult a Kőfeszt – A nyugalom fesztiválja, melyet minden évben augusztusban tartunk, Cseh Tamás halálának évfordulójához kapcsolódva.Ma már a Kőfeszt nagyszabású összkulturális találkozó, amelynek ugyan erős alapját adja a népzene, de ki-kitekint a pop, a jazz, a komolyzene irányába is, és kirakodóvásárral, közéleti és irodalmi beszélgetésekkel válik teljessé. Arra is ügyelnek a szervezők, hogy a beszélgetések, előadások valamilyen formában kapcsolódjanak a Káli-medencéhez, legyen szó a térség építészetéről, történelméről, hagyományairól. – A Kőfeszt most kétszáz eseménynek jelenti a keretet, melyeknek nagyjából a fele gyerekprogram, és úgy kétharmada kapcsolódik valamilyen formában a folklórhoz. Tíz településen szervezzük meg az öt-hat napos összművészeti fesztivált. Amikor kezdtük, 2500 ember fordult meg a rendezvényeken, aztán 7700-an jöttek el, tavaly pedig 15 ezer látogatót regisztráltunk. Nem lenne jó, ha ez sokkal több lenne. Ennyit bírnak el ezek a települések – magyarázza a főszervező.
A Kőfeszt augusztusi rendezvénysorozatát és A szabad táncházat az egész éven át ismétlődő Folkklub-estek kötik össze. Ha a Kőfeszten bemutatjuk Veszprém megyét, a veszprémi régiót, a Balaton-felvidéket, a térség néphagyományait, a pásztorhagyományokat, viseleteit, szokásait, étkezési tradícióit az ország minden pontjáról ide érkezőknek, akkor ugyan miért ne mutathatnánk be a magyar tájegységek népi kultúráját az ittenieknek? – vetette föl Csúri Ákos, és meg is szervezték, hogy egy-egy estére eljöjjön Kékkútra, Köveskálra, Szentbékkállára és a többi káli faluba Kalotaszeg, Gömör, Bonchida egy-egy hiteles képviselője, meséljen az ottani szokásokról, mutassa meg a helyi muzsikákat, táncokat, dalokat. Az ismétlődő estek sorából nemcsak kulturális élmény fakad, de kialakult egy olyan közönség is, amelyik nemcsak nyitottan fogadja a népi kultúrát, de őszintén élvezi is, a magáénak tartja. Ebből a közösségből lesz azután A szabad táncház közönsége.
Aki azonban ismeri ezeket a településeket, az a nagy rendezvényálmok hallatán komolyan ráncolni kezdi a homlokát. Vajon nem kicsi ez a hely ennyi táncosnak? – De. Nagyon – feleli a szervező. – Csakhogy – köszönhetően a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programsorozat infrastrukturális részlegének – építhettünk egy hatalmas pajtát Kővágóörsre, amely kimondottan alkalmas erre a célra. Salföldön pedig elkészül egy rendezvényházat, alkotóházat, szabadtéri színpadot, kiszolgáló egységet összefogó, négyépületes kulturális komplexum. És remélhető, hogy olyan mobil táncteret lehet majd készíteni, amely szétszedhető és összerakható, így bárhol, bármikor táncra perdülhetnek az érdeklődők. – Fontos megjegyezni, teszi hozzá az ötletgazda, hogy A szabad táncház minden eseménye ingyenes lesz. A Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program mellett segít a Petőfi Kulturális Ügynökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., és kiváló az együttműködés Kelemen László korábbi főigazgató, illetve Both Miklós jelenlegi főigazgató személyén keresztül a Hagyományok Házával, amely kiemelt szakmai partnere a rendezvénynek. Nekik köszönhető az, hogy A szabad táncház eseményeit jó értelemben vett népművelő módra lehet megszervezni. Az ingyenesség miatt megengedhetjük magunknak, hogy csakis minőségi produkció jelenhessen meg. Ami persze azt is jelenti, hogy azokat várjuk pünkösdkor a Káli-medencébe, akik éppen ezekre a nívós eseményekre tartanak igényt.
A részletes program a www.kofeszt.hu oldalon, illetve a Kőfeszt Facebook- és Instagram-oldalán böngészhető.
Borítókép: Táncoló párok a folkklubban (Fotó: Kulcsár István)
