Az alkotás tehát az egyén szintjén elszenvedett veszteségekről szól. A legnagyobb veszteséget pedig Ibolya (Gubik Petra), a fiatal, Budapesten tanuló pozsonyi lány és Miklós (Dénes Viktor), a Bor család egyik fiúgyermeke szenvedi el. Az ő kapcsolatuk szokványos időkben, szokványos körülmények között házasságban, polgári miliőben zajló átlagos családi életben teljesedne ki. Ám a történelem átír mindent, nem hagyva választást a fiataloknak. Győz az időbeli és térbeli korlát. Az ő személyes sorsuk, tragédiájuk szimbolikus, hiszen szakításuk mögött egész országrészek egymástól való búcsúja húzódik meg, amelyet a film kulisszaként használ, és a személyesség mögött folyamatosan nyilvánvalóvá tesz.
A Budapesti Operettszínház színészei pedig remekelnek a színházfilmben, amely sokszor nagyon közeli képekben meséli el a történetet, színházi dramaturgiával.
Érdemes még szólnunk az alkotás másik erős szimbólumáról, a vasúthálózatról is, amelyet Iványi Marcell rendező és Németh Ákos forgatókönyvíró szépen végigvisz az egész történeten. Kevésbé közismert, de Magyarország jelenlegi határait a történelmi Nagy-Magyarország vasúthálózatának megcsonkításával alakították ki, hogy minél jobban lebénítsák az országot. Így a vonat, a vagonok, a vasútállomás, a vasúti hálózatok finom erezete az Örök hűség központi motívumává válik. És ezt a szimbólumot testesíti meg a filmben a makettvasút. De mi teszi igazán hitelessé és átélhetővé a filmet? A látványvilág és a dalok üzenete, amely sokáig ott motoszkál a fejünkben.
Az Örök hűséget a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján vetíti a Duna Televízió, a szerződés aláírásának majdnem percre pontos időpontját felidézve, június 4-én 15 óra 41 perctől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!