A Vörösmarty térre meghirdetett könyvheti nyitórendezvényt az utolsó pillanatban az eső miatt a Gerbeaud Café Átrium termébe helyezték át, így a Tűzoltózenekar zenés bevonulását is el kellett halasztaniuk a szervezőknek. A 93. Ünnepi Könyvhét központi rendezvénysorozatának hivatalos megnyitója előtt, 15 órától a Budapesti könyvheti program részeként a Budapesti Fesztiválzenekar minikoncertjét élvezhette a közönség, majd Karácsony Gergely főpolgármester köszöntötte a közönséget, aki beszélt a Budapest könyvfőváros 2023 projektről. Az eseményen egy jubileumi meglepetésdrámából hangzottak el részletek.
Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy bár a járvány és a háború okozta szorongás és válság hatással van az emberek hétköznapjain túl például a könyvkiadásra is, a 93. Ünnepi könyvhétre mégis rekordszámú könyvstandot tudtak felállítani. Hangsúlyozta, hogy a könyv, az irodalom szerepe és a jelentősége változatlan. Idén pedig a rendezvény egy új közösségi térrel is bővült, a Duna-korzón ugyanis zsibongó várja a legkisebbeket.
A Szép magyar könyv díjátadóján Révész Emese művészettörténész, egyetemi docens, a zsűri tagja beszédében kiemelte, hogy az Ünnepi könyvhét az irodalmat, a tudományt és a szöveget ünnepli. Elmondta, hogy komoly csapatmunka áll a könyv születése mögött, többek között grafikusok, tipográfusok, nyomdászok dolgoznak egy-egy kiadványon, majd hozzátette: a könyv mint tárgy mérete, vastagsága, borítója meghatározza a hozzá való viszonyunkat is.
Ezt követően a díjak átadása és a laudációk következtek. Novák Katalin köztársasági elnök a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítvány Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából című kiadványának adományozott különdíjat. Orbán Viktor miniszterelnök különdíját a Scolar Kiadó Csodás Magyarország – Csavargások a régmúlt időkben című kiadványa kapta. Karácsony Gergely Budapest főpolgármester különdíját Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből című kötet érdemelte ki. A Zsidó örökség – Vidéki zsidó hitközösségek Magyarországon című kötet, mely a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kiadványa, a Magyar Tudományos Akadémia különdíjában részesült. A Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért felelős államtitkársága három különdíjat adományozott, melyet az Utisz Grafikai Kiadó Virágnak világa, világnak virága, a Gutenberg Kiadó Darázsolás, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum Csáth Géza személyesen – Alternatív életrajz című kötetek kaptak. A Tamás László-emlékdíjat a Magvető Kiadónál megjelent Ó, rinocérosz című könyv tipográfusa, kötés- és borítóterveztője, Farkas Anna kapta. A Szépirodalmi művek kategória győztese Demény Péter Isten szótagolva című alkotása lett. A szakkönyvek terén a Zsugorodó városok címmel, a TERC Könyvkiadónál napvilágot látott könyv jeleskedett. A Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna/Kosztolányi – Trianon 100 kötete pedig a Múzeumi művészeti könyvek között bizonyult a legjobbnak. A Művészeti könyvek kategóriában a Bookart Kiadó, az Iskola Alapítvány Kiadó Tíz év című kiadványa nyert díjat. Az Elmúlt Jelen – A romániai magyarok története és a kommunizmustól a rendszerváltásig című kötet az Ismeretterjesztő könyvek kategória díjat érdemelte ki. A Gyermek és Ifjúsági Könyvek kategória díjazottja Jakabovics Tibor Szerintemazegész című kötetéért, ami az Equibrilyum kiadónál jelent meg. Az Év illusztrátora kategória nyertese Herbszt László lett, aki az elismerést a Csimota Kiadó gondozásában megjelent, Milbacher Róbert A nagy kanizsár összeesküvés című munkájának illusztrációjáért érdemelte ki.
A 18 órakor kezdődő hivatalos megnyitón Nádas Péter író a tőle megszokott műgonddal és aprólékosan kidolgozott szövegével a társadalomra és az irodalomárok társadalomban elfoglalt helyére reflektált.
A négynapos rendezvényt a központi programok, a részvevő kiadók műsorkínálata és könnyűzenei produkciók színesítik. A vidéki városokban a kiadók több száz dedikálást szerveztek, emellett pódiumbeszélgetések és könyvbemutatók is várják az érdeklődőket.
