A család történetét, egy család életének főbb állomásait korabeli dokumentumok segítségével ismerheti meg a játékos. Öt évet dolgozott együtt az interdiszciplináris kutatócsoport, melynek tagjai között történészek, művészettörténeszek, régészek, valamint irodalomtörténészek voltak. 18. századi polgári és 17. századi arisztokrata életutakat vizsgálva arra fókuszáltak, hogy mit kezd a család azzal a válságos helyzettel, ami nagyon gyakran előállt az életükben: az egyik hozzátartozó halálával. A tragikus elem felbukkanását az indokolja, hogy a korban sokkal magasabb volt a gyermek- és a felnőtthalandóság, mint amilyenhez a mai korban hozzászoktunk. A játékban többek között arra is rá szeretnének mutatni, hogy az emberek előtt ilyen helyzetben milyen választási lehetőségek álltak.
A kora újkori emberek életében nagyon fontos szerepet játszott a sors, a szerencse forgandósága, így a tárlat egyik meghatározó eleme a sorskerék. A játékos a virtuális kiállításba lépve megpörgeti a sorskereket, s a továbbiakban ennek az eredménye határozza meg, hogy a több mint húsz életútból melyiket járhatja végig.
Játékon keresztül tekinthetünk bele a 17–18. századi asszonyi sorsba, a férfiúi kötelezettségekbe vagy éppen a gyerekek szórakozásába. Korosztálytól függetlenül, akár többször is megpörgethetjük a sorskereket.
A Sorsfordítók virtuális kiállítás ITT érhető el.
Borítókép: A program bemutatóján részt vett Tomka Gábor régész, tudományos-gyűjteményi főigazgató-helyettese, Erdélyi Gabriella történész, az MTA Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezetője, Szilágyi Adrienn történész, Simon Katalin történész-főlevéltáros, Orgona Angelika történész-főmuzeológus, valamint Csörsz Rumen István irodalomtörténész (Fotó: MNM fotóműterem)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!