Isten által vezérelve

A magyarországi születésű, de Belgiumban felnőtt Kállai Bettina zenész cigány családból származik. 2012-ben költözött Magyarországra, majd megalapította a Gypsinspire formációt. Saját identitáskeresésének történetét a roma zenei kultúra bemutatásával, ifj. Sárközy Lajos és zenekara közreműködésével meséli el. A formáció június 15-én este a londoni Liszt Intézetben mutatkozott be.  Az identitás kereséséről és megéléséről, valamint az egyesült királyságbeli élményekről Kállai Bettinát kérdeztük.

Fotó: Bartha Botond/Liszt Intézet London

A történethez ifj. Sárközy Lajos és zenekara adta a muzsikát               Fotó: Liszt Intézet London/Bartha Botond

– Ön mint narrátor vesz részt az előadásban.  Milyen történeteket ismerhet meg a közönség?

– A koncerten elméletben több helyre is elutazunk. Éppen ezért szóba kerül a flamenco, sőt  a manouche jazz is. Ezzel azt is szeretnénk bemutatni, hogy függetlenül attól, hogy honnan származol, ha kölcsönösen tisztelitek egymás hagyományait, kulturális kincseit, tudtok az embertársaiddal valami csodálatosat is alkotni. Tehát a storytelling egy kulcseleme a Gypsinspire-nek. A személyes élettörténetemmel nyitom meg a koncertet, azaz bizonyságot teszek arról, hogy az életemben számos atrocitás ért, és szembe kellett néznem az előítéletekkel is. Ezeket régen nehezen kezeltem, nem találtam az identitásomat, s nem tudtam, hova tartozom. Megannyi lehetőséggel élhettem az életben, melyek előre vittek, például sokat tanulhattam, mégis magányos voltam. Ezt követően megosztom a hallgatósággal, hogy Isten megmutatta nekem, hogy az identitásom elsősorban benne él, azaz én az ő szerető gyermeke vagyok. Isten felfedte előttem, hogy milyen csodálatos az etnikai kultúrám. Ha megnézzük a Gypsinspire logóját, akkor láthatunk rajta egy madarat a fészkében. Pont arról beszélek, hogy a madár szabad – hiszen bárhová mehet,  otthon találja magát a világban, akárcsak én –, de igazán csak a fészekben érzi otthon magát. S én is megtaláltam a fészkemet, az identitásomat.  Ezt követően mesélek az első magyar cigányprímásról, Czinka Pannáról. S azokról a zenészekről, nótaköltőkről, akik a magyar kulturális élet meghatározó szereplői voltak évszázadon keresztül. A történethez ifj. Sárközy Lajos és zenekara adja a muzsikát. 

– Június 15-én a londoni Liszt Intézetben léptek fel. Valamiben eltért ez a koncert az eddigi előadásoktól?

– A londoni koncerten az én és a zenekar híres zenész felmenőire koncentráltunk. A célunk nem egy szócikk felolvasása, hanem sokkal inkább az, hogy átadjuk az adott ember személyiségét a zenén és a storytellingen keresztül. Szóba kerül például Bihari János hegedűművész és zeneszerző is, akit a felmenőim között tudhatok. Azt szeretném továbbá éreztetni a közönséggel itthon és külföldön egyaránt, hogy ez a kulturális kincs mindannyiunknak értékes és fontos. 

Fotó: Liszt Intézet, London/Bartha Botond

– Hogy érezte magát a londoni előadáson, milyen volt a közönség reakciója?

– A koncert végén számtalan gratulációt kaptunk. Öröm volt Londonban játszani. Nagyon jól éreztük magunkat az interaktív előadáson, s a közönség is. Szóltunk többek között a magyar nótáról, a csárdásról, a magyar zene kulturális történetéről. Sőt, Lalika felmenőiről is, például Csányi Mátyásról, aki behozta Magyarországra a dzsesszmuzsikát. Fúziós zenét is hallhatott a közönség, melyben a klasszikus tudás találkozott a magyar kávéházi cigányzenész tudásával. A hallgatóság értékelte a színes, multikulturális repertoárt, hiszen London is egy ilyen hely.

A szerdai koncertről Vincze Máté, a Liszt Intézet – Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója is nyilatkozott lapunknak: – Az Egyesült Királyságban június a roma történelem és kultúra hónapja. Idén a londoni Liszt Intézet ezt a magyar cigányzene történetét bemutató Gypsinspire produkcióval ünnepelte Kállai Bettina vezetésével. Ifj. Sárközy Lajos virtuóz hegedűjátéka lenyűgözte a vájtfülű brit és magyar közönséget, amely vastapssal jutalmazta az előadókat. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával interaktív módon tudtuk megismertetni a kivételes magyar cigányzene hagyományait, jelenét és jövőjét is.

Borítókép: Kállai Bettina a Gypsinspire londoni fellépésén (Fotó: Liszt Intézet, London/Bartha Botond)