időjárás 26°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo

Csúcson a magyar gazdaság: meglepte az elemzőket a 6,5 százalékos GDP-növekedés

Az adminisztrációtól a parókakészítésig – az értékteremtés fontossága, 3. rész

A zene mint közös nyelv

Magyar Nemzet
2022.07.02. 11:00
A zene mint közös nyelv

Márciustól újra a régi pompájában ragyog és várja a látogatókat a Magyar Állami Operaház. Sőt 2020-ban az új művészeti központ, az Eiffel Műhelyház is megnyitotta kapuit. Ahhoz, hogy estéről estére a művészek el tudják kápráztatni a közönséget, több száz olyan ember munkája szükséges, akik a reflektorfény hatósugarán kívül dolgoznak, mégis meghatározó részei, fogaskerekei a mindennapi működésének. Nélkülük nem tudna létrejönni a produkció. A súgó, a játékmester és a rendezőasszisztens munkakörökről Kováts Andrea csoportvezetővel beszélgettünk.

Kováts Andrea énekkari tagként csöppent bele a színház világába, majd elkezdte vonzani a színpad másik oldala. Hamar felfigyelt a háttérmunka szépségeire, és vidéken rendezőasszisztensként próbálta ki magát. Filmes asszisztensként nívós produkciókban is segédkezett, de néhány év után visszakanyarodott a színpadhoz, méghozzá az ország legelső dalszínházában rendezőasszisztens, játékmester, majd e két tár csoportvezetője lett, ami idén a súgókkal is kiegészült.
Az asszisztens és a játékmester a próbafolyamat során a rendező mellett segédkezik, minden apró részletet le- és megjegyeznek, 

a rendezőasszisztens pedig ezenfelül számos adminisztrációs feladat lebonyolításában is segít, a próbarend kiírásától egészen a kapcsolattartásig.
Repertoárszínházként az Operaház műsortervébe évről évre korábbi előadások is visszatérnek, ilyenkor válik kulcsfontosságúvá a játékmester szerepe. A feladata ugyanis nem más, mint hogy a bemutató próbafolyamata során szerzett tapasztalatai révén a felújítópróbákon rendezőként helytálljon, és az eredeti alkotói szándékhoz hűen tanítsa be a művészeket. Nemcsak a kottába lejegyezve és videófelvételen rögzítve kell megjelennie minden apró részletnek, hanem a játékmester fejében is, s ez az évek múlásával sokszor többtucatnyi repertoáron lévő címet jelent. Kováts Andrea számára Boito Mefistofele című operájának betanítása jelentette idén a legnagyobb kihívást. A darab legutóbb hét éve volt műsoron. A társulat nagy része kicserélődött, új díszletezők és színpadmesterek érkeztek. Úgy kellett feleleveníteni és betanítani a darabot, hogy a tizenkét éve rendezett produkció ugyanazt a hatást érje el a nézőknél, mint egykor.


– Minél több időt töltünk itt, annál értékesebb tudás halmozódik fel, így lesz a szakmája legjobbja az, aki itt dolgozik 

– jegyzi meg Kováts Andrea.
Jelenleg négy játékmestert, nyolc rendezőasszisztenst és hat súgót foglalkoztat az intézmény. Emellett két kolléga a különleges eseményekért, például koncertek és a félig szcenírozott operák rendezéséért felel. 

Az előadásig vezető út roppant rögös: a próbafolyamat alatt a játékmesternek igazi csapatjátékosként kell működnie, mégis tudnia kell az akaratát érvényesíteni. A csoportvezető hangsúlyozza: ami mindig kevés egy színházban, az a próbaidő. Éppen ezért jó érzékkel kell megtervezni, felépíteni és beosztani a próbaidőszakot.
A műfaj szeretete mellett a kotta ismerete is elengedhetetlen a művészeti támogató tár munkatársainál, mivel a ház dolgozóinak közös nyelve a zene. A végszó ugyanis nem prózában, hanem a zenében érkezik.
– Mindig érdekes kérdés, hogyan lehet a zenét súgni. A színházban a súgó előre mondja a szöveget, míg az operai súgónak ismernie kell a zenei környezetet is, és akkor kell súgnia, amikor azt a művész meg is hallja. 

A súgó kicsit vezényel is, és ezzel segít az énekesnek – avat be a súgói lét rejtelmeibe a tár vezetője. Az eredeti nyelven játszott operák és a külföldi sztárok gyakori fellépései az idegen nyelvek ismeretét is szükségessé teszik. A vezetőség éppen ezért ösztönzi és az elmúlt évben anyagilag is támogatta a munkavállalók nyelvtanulását.

Mindig presztízs volt az Operában dolgozni

Márciustól újra a régi pompájában ragyog és várja a látogatókat a Magyar Állami Operaház, amely a jövőben nagy hangsúlyt szeretne fordítani az utánpótlás-nevelésre.


– Régebben a német volt a közös pont, mostanában angolul és olaszul folynak az idegen nyelvű próbák – mondja Kováts Andrea.
Ha pedig minden apró részlet a helyére került, a játékmester egy ideig elengedi a darab kezét, a produkció készen áll az előadásra. A fegyelemért ekkor már a legelső másodperctől az utolsóig az ügyelő felel. De erről a cikksorozat negyedik részében olvashatnak.

Borítókép: Kováts Andrea (Fotó: Mirkó István)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.