Fáy Zoltán elmondása szerint annak idején legfeljebb kétszázötven példányt nyomtattak belőle. Teljes egészében csupán húsz példány maradt fenn napjainkra, és töredékek lelhetők fel még itt-ott. Nagyon féltett kincs, ezért ritka alkalom, hogy kiállításon látható. A könyvtáros a Schöffer–Fust-biblia történetét is megosztotta az olvasókkal.
– A Schöffer–Fust-biblia Gutenberg nyomdájában, az ő betűivel, az ő présein készült, mégsem a könyvnyomtatás feltalálója nyomtatta – mesélte Fáy Zoltán. – Amikor Gutenberg a világhírűvé vált első, vagyis negyvenkét soros Bibliát ki akarta adni, nem volt rá elég pénze, ezért egy Johannes Fust nevű ügyvédtől vett fel kölcsönt. Így kezdték el kiszedni és nyomtatni a Bibliákat, de nagyon lassan haladtak, legalábbis Fust így ítélte meg. Az ügyvéd ezért beperelte Gutenberget, és visszakövetelte tőle a kölcsönt. A nyomdász persze nem tudta törleszteni a hitelt, hiszen a költségei, a segédeinek fizetése miatt nem volt rá pénze – magyarázta.
Fáy Zoltán elmondta, hogy Gutenberg a pert elvesztette, és elvették tőle a Bibliákat, sőt még a nyomdát is, ami mindenestül Fust tulajdonába került. Fust árusítani kezdte a könyveket, azonban az ólombetűkkel meg a préssel nem tudott mit kezdeni, mert nem értett a nyomdászathoz. Gutenbergnek volt annyi előrelátása, hogy a nyomdászaival titoktartási szerződést kössön, mert nem szerette volna felfedni a betűszedés és nyomtatás titkát. Fust ekkor nem mindennapi cselhez folyamodott: a lánya kezét ígérte annak, aki hajlandó elárulni neki a könyvnyomtatás titkát. Peter Schöffer nyomdász ennek nem tudott ellenállni, és beavatta Fustot a nyomtatás rejtelmeibe. Így történt, hogy ezt a Bibliát még Gutenberg betűivel szedték, mielőtt a nyomda leégett volna. Ezután Fust Európa-szerte házalt a könyvekkel, míg pestisben el nem hunyt. – A jelenlegi időszaki kiállításon látható Szentírást Krakkóban vásárolta meg egy János nevű altarista, vagyis a székesegyház egyik mellékoltárának állandó miséző papja – folytatta Fáy Zoltán a történetet. Mint mondta, időközben protestáns kézen is megfordult, s végül a kaplonyi rendházból került be a gyöngyösi ferences könyvtárba. A története azonban itt is bővelkedett kalandos fordulatokban. A könyvtáros elmesélte, hogy a kommunista hatalomátvétel után, amikor megkezdődött a szerzetesrendek feloszlatása, a gyöngyösi ferencesek ezt a Bibliát sok egyéb könyvvel és liturgikus tárggyal együtt elfalazták a rendházban. Volt egy lépcsőfeljáró, ami a sekrestye mellől vezetett a szerzetesi cellákhoz, s még korábban megszüntették. Ezt bontották meg, és ide rejtette el a könyveket Horváth Zsigmond házfőnök. Sajnos nem mindent tudtak ily módon megmenteni. A rejtekhelyet 1998-ban találta meg Harsányi István, a rend főépítésze. –A Bibliát én nyitottam ki először, és megállt bennem a levegő a megdöbbenéstől, amikor megláttam a nyomtatás 1462-es dátumát. Valószínűleg ez a legrégebbi, Magyarországon található nyomtatott könyv. Rendkívüli kincs és kultúrtörténeti érdekesség – emelte ki Fáy Zoltán.
A Schöffer–Fust-biblia a restaurálása óta eddig mindössze három alkalommal volt látható Gyöngyösön, egyébként Budapesten őrzik.
Borítókép: Antik könyvek antik polcokon (Forrás: Gyöngyösi Ferences Könyvtár)
