Ez mindig tetszik, bejön az embereknek. Még azon az áron is, ha az illető történetesen egy köztörvényes bűnöző. Ráadásul Tony alapjában véve nem rossz ember. A családját szereti, az anyjáért és a testvéréért tűzbe menne. Ráadásul emberségét, jellemének pozitív vetületét azzal is bizonyítja, hogy a film egyik kulcsjelenetében nem hajlandó felrobbantani azt a bizonyos autót, amelyben a kiszemelt célpont utazik, mert két kisgyerek is ül benne. Annak ellenére nem hajtja végre az utasítást, hogy tisztában van vele, hogy ez a döntése a saját vesztét jelenti. Tony Montana nyughatatlan jelleme, összeférhetetlen önfejűsége, nagyravágyása és telhetetlensége magában hordozza a saját végzetét. A mozi zárójelenete a filmtörténet egyik leglátványosabb fináléja, amelyben Tony drámai halála annak ellenére, hogy kiszámítható, méltó befejezése a műnek.
A film egyébként nagyon jól teljesített a kasszáknál, mégsem vívta ki a kritika elismerését. Főként a nyers erőszak képi megformálását és a durva párbeszédek sokaságát kifogásolták az ítészek. Ennek ellenére három kategóriában is kapott Golden Globe-jelölést a fim: legjobb férfi főszereplő (Al Pacino), legjobb férfi mellékszereplő (Steven Bauer) és a legjobb eredeti filmzene (Giorgio Moroder) kategóriájában, igaz, végül egyik jelölést sem sikerült begyűjtenie. Pedig Al Pacino pazar színészi játéka, Oliver Stone briliáns forgatókönyve és Brian De Palma zseniális kamerabeállításai végig feszültté és izgalmassá teszik a filmet.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!