Törékeny csodák Hatvanban

A magyar iparművészet kiemelkedő időszakát prezentálja Hatvanban a Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény új időszaki kiállítása Császári porcelánok, királyi kerámiák címmel, amely művészet- és iparművészet-történeti áttekintést ad az elmúlt századok Kárpát-medencei porcelán- és kerámiatörténetéről. Az október végéig megtekinthető tárlat a Hüttl-Aquincum, a Herendi, a Hollóházi és a Zsolnay gyárak érdekességeit mutatja be.

Fotó: Ocsovai Zoltán

A kiállításon kiemelt helyen mutatják be a Ferenc József készleteket.

A tárlaton megcsodálhatják a Ferenc József készleteket. Fotó: Ocsovai Zoltán

Az első teremben ezeken kívül láthatók Hüttl Tivadar gyáralapítás előtti korszakából, a XIX. század végéről származó, kézzel festett dísztálak is. Ezeknek és a hozzájuk hasonló csodálatos porcelántárgyaknak köszönhetően Hüttl Tivadar 1883-ban megkapta a császári és királyi udvari szállító címet. A rendelések megnövekedett száma is arra ösztönözte őt, hogy 1906-ban porcelángyárat alapítson Óbudán, a Filatori-dűlőben.

Főúri, nagypolgári családok is előszeretettel rendeltek kávés-, teás- és étkészleteket a gyorsan nagy hírnevet szerző cégtől.

A porcelán mellett a szilikátipar többi nagy egységét is tárgyalja a kiállítás első terme. Az épületkerámia esetében, amelyben a pécsi Zsolnay gyár töltötte be a legfontosabb szerepet, a hatvani kiállításon azok a tárgyak szerepelnek, amelyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók Ferenc József magyar király és Habsburg császár személyével, valamint a XIX. század végi Szent István-kultusz épületkerámiában történt lenyomatának jelentős darabjai is ki vannak állítva.

Figyelmet érdemel a Parlament irodaházából származó Zsolnay kerámia, és a Parlament kéményeinek záróeleméhez készült tartalékkerámia is. Az itt kiállított porcelántárgyak között láthatók a Jókai családhoz kötődő porcelánok is, melyek magángyűjtőtől kerültek a múzeumba.

A második teremben a két világháború közötti Magyarország vendéglői­nek porcelán használati tárgyai szerepelnek, illetve egy makett, amely a két világháború közötti hatvani vasútállomást és az ebben a korszakban ott üzemelő Csekő szállodát ábrázolja. Az egyik vitrinben látható ennek a szállodának az étkészlete is.

A következő terem gyártörténeti bemutatásakor az Aquincum néven tovább működő óbudai gyár – amely 1991-ben szűnt meg – porcelánból készült öntőformái segítségével nyílik lehetőség a porcelánkészítés technológiájával ismerkedni.

A kiállított Hüttl porcelánok nemcsak az Óbudai Múzeumból származnak, hanem a hadtörténeti ­múzeum és Siklósi Zsuzsanna, a Hüttl család leszármazottja is kölcsönzött a magángyűjteményéből.

A kiállítás utolsó terme a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakot tárja az érdeklődő közönség elé, és több kiemelt műtárggyal a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. világhírű teljesítményét ismertetik.

A manufaktúra az utóbbi évtizedben egyik nagy sikert elért alkotását, a sakk-készlet két figuráját, a Szent István portréját magába foglaló király, valamint Gizella királyné arcmását megörökítő királynő figuráját mutatja be. Ebben a teremben kapott helyet a Hüttl családfa és családi emlékek, többek között fotók, legyező, a Hüttl gyár katalógusa, varrókészlet, képeslap, lornyon és színházi táska Siklósi Zsuzsanna, Hüttl Tivadar ükunokája jóvoltából. A vele szemben lévő vitrinben az Aquincum gyár utolsó termékei közé tartozó Szent II. János Pál pápa látogatása alkalmából készített emléktárgy, valamint Babusa János Mindszenty-díjas szobrászművész Szent II. János Pált ábrázoló alkotását láthatják az érdeklődők.

A kiállításhoz két film is készült, amelyek Halász Lajos operatőr-rendező alkotásai.

Borítókép: A Császári porcelánok, királyi kerámiák című kiállítás egy részlete (Fotó: Ocsovai Zoltán)