A megbízott főigazgató rávilágított: sokan még ma sem tudják, hogy az NKA nem működési támogatásokat biztosít, hanem új produktumok létrejöttét támogatja, de ami ennél is fontosabb, hogy az NKA és a támogatáskezelő a magyarországi és a határon túli kulturális élet legjelentősebb, valamint népegészségügyi, családpolitikai, továbbtanulási, kisebbségi, és tehetséggondozó, országos programok finanszírozója és támogatáskezelője is.
A támogatáskezelőhöz csak az elmúlt hat hónapban összesen 34 545 pályázat érkezett. Ezekből 13 804 kifejezetten kulturális témakörű.
Az Emet, amely a Nemzeti Kulturális Alap alapkezelési feladatai és a kultúráért felelős minisztérium programjai mellett – az előadó-művészeti többlettámogatás, a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési és kiemelt művészeti célú támogatása, a vallásos könnyűzene támogatása, a kulturális intézmények bérfejlesztési támogatása, és a Csoóri Sándor-program – további tíz nagyon fontos program részbeni vagy teljes körű lebonyolítását, illetve kezelését is zökkenőmentesen ellátja. Úgymint a kábítószerügyi egyeztető fórumok támogatása, a Gyermek és ifjúsági alapprogram, az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatos tájékoztatási feladatok támogatása, a családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatása, a Nemzeti tehetségprogram, a roma nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú támogatása, a Bursa Hungarica, illetve a lakossági napelempályázatok az egész ország lakosságának, végső soron a családok, a kiemelkedő vagy éppen hátrányos helyzetű közösségek megsegítését szolgálják.
Szeretnék minden pályázót megnyugtatni, hogy az új vezetői struktúra a pályázati rendszerben nem okoz fennakadást.
A pályázók a pályázataik benyújtásakor és adminisztratív feldolgozása során nem fognak érzékelni semmit, jóllehet a digitalizáció fejlődésével a pályázatkezelő rendszer elavulttá vált, így annak fejlesztése és sokkal felhasználóbarátabbá alakítása elengedhetetlen a közeljövőben. Az alap alelnöki pozícióját másfél éve töltöm be, ami idő alatt jól kiismertem a működését, működésének anomáliáit, így az is egyértelművé vált, hogy az NKA jelenlegi kollégiumi struktúrája is megérett a megújításra – mondta Bús Balázs, majd rámutatott: a kultúra a legfontosabb és leghatékonyabb közösség-összekovácsoló erő.
Az NKA alelnöke emlékeztetett: polgármesteri évei alatt is a közösségépítés jegyében szervezték újjá és naggyá Óbuda kulturális életét. Így hát érthető módon a kipróbát és bevált módszert fontosnak tartja beépíteni az NKA pályázataiba is.
– Ezért amellett, hogy a források körét bővítettük, több olyan pályázatot is kiírtunk, amely a kultúra társadalmi jelentőségére figyel vagy éppen a kifejezetten nehezebb, hátrányosabb helyzetben lévő csoportokat juttatja akár a magaskultúra termékeihez. Azt gondolom, ez a megközelítés vezethet a nemzeti közösségeink megerősítéséhez is. Az ilyen jellegű pályázatok hiánypótlók az eddigiek sorában, és jól szemléltetik azon törekvésünket, hogy a felmerülő igényekre és kihívásokra igyekszünk reagálni – árulta el Bús Balázs, áttérve az elmúlt időszak újfajta pályázataira, s az azokra biztosított többlettforrásokra.
Javaslatomra tavaly a Covid-járvány miatt a kormány felszabadította az NKA maradványpénzeit a kultúra újraindítása érdekében. Részben ebből alakult meg Demeter Szilárd kezdeményezésére a Petőfi 200 és a Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma is.
Továbbá pályázataink révén kiszélesítettük azon társadalmi csoportok körét, amelyek nyitottak a minőségi kulturális élményekre, de valamiért nehezebben jutnak hozzá, továbbá rövid idő alatt változást értünk el az NKA támogatáspolitikájában is. Sikerült növelni a pályáztatható forrásokat, ennek köszönhetően hangsúlyosabbá válhattak a nagyobb léptékű, nemzeti jelentőségű kulturális programok, az NKA központi szerepet vállalt a Petőfi-bicentenárium programjainak finanszírozásában és az alap összefogott az Európa kulturális fővárosa megvalósításáért felelős kormánybiztossal, Navracsics Tiborral és csapatával, és dedikált ideiglenes kollégiumot hozott létre.