A közösséget összetartó erő

– A pajták és a tündérkertek közösségeket szolgáló terek. Annak a szolgálatában állnak, hogy kulturális örökségünket ne éltető lángon tartsuk, hanem kerüljön vissza eredeti otthonába, a családok kertjébe. Hiszen az, hogy kik leszünk száz év múlva, függ attól, hogy kik voltunk ezer évvel ezelőtt – mondta a Magyar Nemzetnek Sándor Cecília. Az NKA Magyar Géniusz Kollégium által megbízott szakmai vezetővel a Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózatot támogató pályázatról, közösségépítésről és hagyományörökítésről beszélgettünk.

Sándor Cecilia. 20220614 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

– Az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma nyílt pályázatot hirdetett a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat magyarországi színhelyein megvalósuló tevékenységek támogatására. Ismertetné röviden a pályázat részleteit?
– A cél az, hogy közös kulturális hálózattá szervezzük mindazokat a törekvéseket és eseményeket, amelyek a portákhoz kapcsolódnak. Ehhez a kollé­gium négyszázmillió forint keretösszegű vissza nem térítendő támogatást hirdetett mindazon magyarországi pajták és tündérkertek számára, amelyek kulturális tevékenységet valósítanak meg, és tudják igazolni a működésüket. Pályázni olyan programsorozat megvalósítására lehet, ami legalább három önálló eseményből áll. A tematikát ille­tően ezeknek a népművészet, a zene, az irodalom, az iparművészet és az építőművészet területek közül legalább egyet érinteniük kell, de természetesen összművészeti jelleggel is megrendezhetők. A kérelmeket legkésőbb június 29-én éjfélig, az NKA felületén keresztül lehet benyújtani.

– A tavaly elindult PajtaKult projekt célja, hogy összehangolja azokat a kulturális törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben zajlanak, míg a tündérkertek szándéka, hogy az őshonos gyümölcsfák visszaköltözzenek a kertekbe, mivel a fák gondozása a továbbörökítés és visszatanulás szempontjából nélkülözhetetlen. A program kiemelt célja, hogy e két területet összekapcsolja. ­Miért fontos ez?
– Mindkét gondolat és törekvés a múltban gyökerezik. Nézzük meg például a negyed évszázada működő őriszentpéteri Pajtaszínházat  vagy a Kaszás Attila ötlete alapján létrejött viszáki Kultúrpajtát! Fantasztikus közösségteremtő kulturális terek. Tavaly óta a Petőfi Kulturális Ügynökség és az NKA támogatásával a Fonó mint a mozgalom motorja a PajtaKult néven ismert projekt révén a közösségek elérésében nagyszerű munkát végez. Az összekapcsolás célja viszont az, hogy a helyi közösségek működése ne egy-egy központosított szervezőcsapathoz kapcsolódjon, hanem a pajta- és kertgazdák a saját közösségük ismerete, tapasztalataik mentén kezdjék el megfogalmazni a víziójukat. Eddig egyesével és külön-külön lettek megszólítva. Most lehetőségük lesz arra, hogy hálózatban gondolkodva, egymással is kapcsolatba lépjenek. Mindennek az éltető kovásza a magyar nemzeti kultúra. A pajták és tündérkertek közösségeket szolgáló terek. Annak a szolgálatában állnak, hogy kulturális örökségünket ne éltető lángon tartsuk, hanem kerüljön vissza eredeti otthonába, a családok kertjébe. Hiszen az, hogy kik leszünk száz év múlva, függ attól, hogy kik voltunk ezer évvel ezelőtt.

– Tehát mindkét projekt esetében kulcsfontosságú a közösségépítés, értékteremtés. Hogyan nyújt ehhez segítséget a pályázat?
– A közösséget a kultúra tartja össze, azt se közigazgatási határral, se ideo­lógiákkal szétválasztani nem lehet, ahogyan összekovácsolni sem. Ezt igazolja a történelmünk. Ma világszerte erős vélemény- és eszmei harcok zajlanak, ezért is kulcsfontosságú minden olyan törekvést támogatni, ami segít egy közösségnek megélni a szokásait, visszatanulni a hagyomá­nyait. Tegyünk hitet a közösségünk és a kultúránk értékei mellett. Ebben határozott előrelépést jelent megismerni a pajtáin­kat és tündérkertjeinket, ahol alapvetően abban hisznek, hogy együtt többek vagyunk. A pályázat ezeket a kulturális kapcsolódásokat és találkozásokat támogatja.

– A Kultúrpajta- és Tündérkert-mozgalom egyik közismert képviselője, Szarvas József színművész azt vallja, hogy a művészeteknek palotája van, a kultúrának pedig pajtája. Mit gondol, a pajtáknak a kultúra mely szegmenseire érdemes fókuszálnia?
– Szarvas József értékes gondolata sokaknak útmutatást jelent, miként a fent vázolt kezdeményezésekben is elévülhetetlen érdemei vannak. Ugyanakkor ennek a programnak nem feladata a kultúra szegmentálása vagy a műfaji kritériumok meghatározása. A fókusz a kulturális helyszíneken és azok szervezőerején van. A kultúra iránt elkötelezett gazdák most is végzik a munkájukat, és közösségeket kovácsolnak. A Magyar Géniusz Kollégium abban nyújt segítséget, hogy a helyi igényekhez alakítva valósuljanak meg hagyományörökítő és értékteremtő programok.

– A Pajtától a palotáig címmel rendezett konferencián áprilisban úgy fogalmazott: a pályázati kiírás mögött az a cél, hogy hálózatban gondolkodjunk és az egyes pajtákat és közösségeket megerősítsük. Hogyan valósulhat ez meg?
– A Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat program egy bátorítás arra, hogy a helyi szervezők, akiknek fontos a közösségépítés, beszélgessenek egymással, kapcsolódjanak össze és gondolkodjanak egységben. Legyen minden évben találkozási alkalom, hozzanak létre szervezeti formát. Szóljon a program a pajtásokról. A Kárpát-medence magyar lakta területeit átfogó hálózat kiépítésének a felelőssége és képviselete pedig aligha lehetne másnak a feladata, mint egy olyan országos működésű és elköteleződésű szervezetnek, amely a teljes magyarság kulturális összetartozásáért próbál erőfeszítéseket tenni, ez tehát az NKA Magyar Géniusz Kollégiumának vállalása.

Borítókép: Sándor Cecília (Fotó: Bach Máté)