Úszva a nézők feje felett

A Veszprém Arénában szombat este a kék pólós énekes sötét farmerben és tornacipőben kevésbé tűnt világhírű popsztárnak, inkább a közönség egy tagjának, aki akusztikus gitárral ugrott fel a színpadra, hogy elénekeljen pár dalt a barátainak. Lehetetlen nem szeretni a You are Beautiful című sláger barátságos és önironikus énekesét, aki a rajongók szívét az első gitárpengetésnél meghódította, és a koncert végéig hipnotikus állapotban tartott mindenkit.

James Blunt a koncerten piros-fehér-zöld fényekkel tisztelgett a magyarok előtt Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

James Blunt, aki magyarul köszöntötte a nézőket, és később is többször örömét fejezte ki, hogy itt lehet, és csodálatát, mennyi energiát kap a közönségtől, azt mondta: „Ezek a dolgok, amikből az álmok születnek”, majd szellemesen megjegyezte, hogy jövőre is lefoglalja a stadiont, ha mindenki visszajön. A koncert során az énekes nem engedte ki az este egyetlen pillanatát sem a kezéből.
Az egész színpadot bejáró energikus és sokoldalú zenész folyamatosan fenntartotta a néző figyelmét, nemcsak a világslágereivel, hanem intelligens és könnyed humorával egyaránt, 

az izgatott közönség pedig folyamatosan reagált a mondataira. Blunt elmesélte, hogy a pandémia időszaka alatt milyen nehéz volt számára is a bezártság, beszámolt családi történeteiről, miszerint ő is jobban értékelte ez alatt az idő alatt az otthonát és az emberi kapcsolatokat, mert minden mulandó.
James Blunt karizmatikusan irányította a hallgatóságot, az este dalai­nak összeállítása pedig remek egyvelege volt a régi és új szerzeményeknek. 

Az énekes koncertturnéja a több mint tizen­nyolc hónapos bezártságot követően kezdődött februárban Angliában, júniusban pedig a kontinensen indult. A tizenhét állomásos nyári turné második helyszíne Magyarországon, a Veszprém Arénában volt, a VeszprémFest zárónapján, telt ház előtt.
Az énekes Stars beneath my feet című, ősszel megjelenő lemezén, amely a koncertturné gerincét adta, régi és új dalok kaptak helyet, mint például az immár slágerként említhető Love Under Pressure, ami egy sokkal dance-esebb, popos hangzásvilágot képvisel, miközben visszatér az igazi, klasszikus ­James Blunt-dalokhoz, amik nemcsak a szívhez szólnak, hanem gondolatokat is ébresztenek.

Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

A kezdő romantikus hangvételt követően az énekes a zongorához ülve nézte a tömeget, és ahogy a reflektorfény az arcára vetült, látni lehetett meghatottságát, amely még inkább növelte előadásának érzelmi töltetét. 

A Goodbye my lover című számnál a közönség együtt énekelt a zenekarral; a rajongók szívhúrjait nem lehetett tovább feszíteni, fülsiketítő taps és ováció zárt szinte minden egyes dalt. 

Blunt egy olyan természetes és meglepően sokoldalú művész, aki oly mértékben változatos koncertet tud adni a maga egyszerűségével, hogy az ember észre sem veszi, de egy pillanat alatt a hatása alá kerül: énekli a dalokat, teljesíti a kérését, legyen az például világítás a mobiltelefonok zseblámpájával a So Mistake című számnál, de az álló közönség leültetése a földre sem okozott neki nehézséget.

Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

A csendesebb és tartalmasabb pillanatokban James Blunt az édesapjának – aki a múlt évben komoly betegségből gyógyult fel – ajánlotta a Monster című dalt, amit egyetlen reflektorfényben egy zongorán játszva adott elő. Megható jeleneteknek voltunk tanúi, de James Blunt nem hagyta ennyiben, és a rá jellemző önironikus humorral azonnal váltott, felpörgetve a hangulatot.
Az este egyik csúcspontja volt, amikor James Blunt rövid intróját ­követően felvett egy gázálarcot és váratlanul a közönség karjaiba ugrott, akik óvatosan és vigyázóan „úsztatták” fejük felett a zenészt, 

miközben a zenekar a ’Cus I love You dallamát játszotta. Az énekes egy olyan show-t adott elő a színpadon, amiben a személyesség és a meghittség együtt volt jelen a folyamatos ovációval a nézők részéről.

Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

Nemcsak Blunt és a közönség, de a zenészek is élvezték az estét, a hangszeres zenei aláfestés és az énekhang együttesen izgalmas hangzásvilágot alkotott, és így a nappali dallamos és fülnek kedves hangulatról a jól megkomponált világítástechnikai fényjátékkal egy olyan éjszakai csúcspontra vitte a koncertet, ami ­egyértelműen ritkaság egy lágyabb és inkább visszafogottabb zenei stílus esetében. A tömeg ugrált és együtt énekelt az előadókkal, és annyi jó sláger követte egymást, hogy nem igazán lehet kiemelni egyiket sem a sok közül, talán a Stay the Night volt az, ami olajként lobbantotta lángra a tömeg kedvét, hogy végigtáncolják az éjszakát.
A népszerűbb, vidámabb és táncolhatóbb slágereket – mint például a Cold és a Where is my Mind – a zenekar frenetikus hangulatban adta elő. A koncert végéhez közeledve a közönség egy emberként énekelt a Veszprém Arénában, nem engedve el a zenészeket, akik még két számot adtak elő, majd Blunt a pianínón állva fokozta a hangulatot. 

Nem számít már, ki hol volt, mindenki együtt táncolt ezen az estén, és nehezen engedték el a zenekart, akik őszintén játszottak és élvezték a zenélést.

James Blunt a koncert csúcspontjánál piros, fehér és zöld fényekkel tisztelgett a magyarok előtt, ezzel is lenyűgözte a közönségét. Fegyelmezettsége neveltetéséből fakad, hiszen édesapját követte a katonai pályán, és koszovói állomásozása után – ahol egy tankra szíjazott hangszerével írta az első dalait – váltott a zenészi pályára. Albumait Carrie Fisher – aki fiának a keresztanyja és Paul Simon felesége is volt – otthonában rögzítette a kreatív és inspiráló hatás miatt.

Fotó: Oszlányi Gyöngyvér

Blunt időtlen, melankolikus és szívfájdalmas, folk és pop jellegű, lágy dalai és dalszövegeinek költőisége több mint elég ahhoz, hogy egy arénányi közönséget szórakoztassanak. – Saját élményeimről írok dalokat, ahol nem titkolhatsz el semmit önmagad elől. Olyan ez, mint a tükörbe nézni – nyilatkozta Blunt.
Elmondása szerint a hetvenes évek művészeinek dalai voltak rá nagy hatással, 

többek között Elton John – akinek koncertjén előzenekarként léphetett fel –, Paul Simon, David Bowie, a Fleetwood Mac. Ám senkihez sem hasonlítható, saját énekstílust teremtett, amelyhez lassú és lágy, balladákra emlékeztető hangzásvilágú zenei körítést varázsol.
Slágerei utánozhatatlan ízt adnak nekünk, mint egy jó ital: „Rázva, nem keverve” – Blunt, James Blunt.

Borítókép: James Blunt piros-fehér-zöld fényekkel tisztelgett a magyarok előtt (Fotó: Oszlányi Gyöngyvér)