Nagy hangsúlyt kap Boksay János Aranyszájú Szent János liturgiája is, aminek felvétele mérföldkő volt a Szent Efrém Férfikar életében: ezzel helyezték el magukat és a Kárpát-medencei bizánci vokális tradíciót is a világ szakrális zenei térképén. Nem maradhatnak el a nagy pravoszláv mesterek, Rachmaninov, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov művei és a Szent Efrém Férfikar védjegyévé váló saját feldolgozások sem a koncertről.
A Csepelen működő Budapesti Görögkatolikus Kórus férfi tagjai éppen húsz évvel ezelőtt, 2002 augusztusában adták első koncertjüket Szent Efrém Férfikar néven, Bubnó Tamás vezetésével. A Zempléni Művészeti Napokon megvalósuló koncert egy két évtizede íródó sikertörténet első állomása volt: ez indította útjára Magyarország egyik legnépszerűbbé váló vokális együttesét. A férfikar névadójáról, Szír Szent Efrémről (306–373) – akit már kortársai a Szentlélek hárfája megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”.
A Szent Efrém Férfikar missziójának tekinti a kultúrák közötti párbeszéd kialakítását, így egyfajta béketeremtő szerepük van a Kelet és a Nyugat között, ugyanakkor nagy hangsúlyt helyeznek az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására és a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály) ápolására is.
Tizennégy lemezük jelent meg, amelyek közül a Byzantine mosaics című albumot 2010-ben Supersonic díjjal jutalmazták Luxemburgban, a Benedicamus Dominót pedig Gramofon díjra jelölték. A Férfikar 2012-ben Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat kapott a ruszin nemzetiségi kultúra ápolásáért, majd 2014-ben Magyar Örökség díjat vehetett át. Ugyanebben az évben Budapest főváros közgyűlése kimagasló kulturális és művészi tevékenységéért Budapest Márka díjat adományozott a Szent Efrém Férfikarnak.
Borítókép: a Szent Efrém Férfikar (Fotó: Orbán Domonkos)
