Számos erdélyi és magyarországi egyházi és világi személyiség részvételével tartott ünnepi szentmise keretében áldották meg a Szent Mihály-templomot. Románia második legnagyobb, több mint hétszáz éves temploma a Kolozsvárra látogatók egyik kötelező célpontja, amely története során számos nevezetes történelmi esemény színhelye volt. Közel ötven országgyűlést tartottak a falai között, az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot harmadjára, itt választották fejedelemmé Rákóczi Zsigmondot és Bethlen Gábort. Nem utolsósorban itt mondta el 1944. május 18-án a zsidóüldözést elítélő legendás beszédét Márton Áron.
A templom építése kezdetének pontos dátuma nem ismert, de elfogadott a feltételezés, miszerint Károly Róbert 1316. augusztus 19-i oklevelével függ össze, amelyben megerősítette az V. István által a városnak adományozott kiváltságokat, többek között a szabad plébános- és bíróválasztás jogát.
A több mint száz éven át épülő isten háza 1956–1957 óta nem esett át átfogó felújításon, részlegesen 2018 márciusában, majd a 2019-es Szent Mihály-napi búcsút követően, szeptember 30-tól teljesen bezárták, ezt követően kezdődtek el Erdély egyik legjelentősebb műemléktemplomának restaurálási munkálatai. A Regionális operatív programban megvalósuló beruházás támogatási szerződését 2017-ben írta alá az azóta elhunyt Kovács Sándor plébános-esperes, a dokumentum szerint a helyreállítás közel ötmillió euróból, azaz 22 millió lejből valósul meg, amiből 18 millió vissza nem térítendő uniós finanszírozás. A végső számla összege hétmillió euróra rúg.
Bár a munkálatok korántsem voltak befejezve, a hatalmas várakozást kielégítendő a plébánia már 2021 karácsonyán megnyitotta a templomot, idén húsvét óta pedig a hétköznapi szentmiséket is megtartják hívek jelenlétében.
A templom felújítását a KÉSZ-csoport végezte – vezetője, Puskás Attila szerint annak idején a tenderen való részvételről szóló döntésük sokkal inkább erkölcsi kötelezettség volt, mintsem üzleti megfontolás eredménye –, amelyet természetesen régészeti feltárás is megelőzött. Ennek folyamán került elő egy hétszáz éves oltár, valamint megtalálták a templom szinte eredeti állapotában megmaradt északi kápolnáját, annak teljes belső kialakítását.
A templom délnyugati sarkában rábukkantak a korai járószintre is, és teljes szépségében feltárták a korábbi csigalépcső ajtaját is. Az egyházi döntéshozók úgy határoztak, a továbbiakban az északi és délnyugati kápolnát is bemutatják a nagyközönségnek, az északi kápolna liturgikus térként funkcionál majd, a délnyugatiban pedig keresztelőkápolnát alakítanak ki.
Az augusztus 13-i újraszentelési ceremónián megjelentek a magyar és a román testvéregyházak, valamint a román és a magyar kormány képviselői is. Ünnepi szentmiséjében Kovács Gergely gyulafehérvári érsek Erdély kiemelkedő templomának nevezte a Szent Mihály-templomot, amely elmondása szerint nemcsak őseink hitét szimbolizálja, akik megépítették és belakták, hanem a mi hitünket is: a templom a vallási élet központja. Kapaszkodási pont az Isten és az ember között. A templom oltárának szentelését a spanyol származású Miguel Maury Buendía pápai nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete végezte el.
A templom Romániában ugyancsak felújított egyedülálló, történelmi és művészi értékű barokk orgonaegyüttesét – a hangszer 1753-ban épült a nagyszebeni Johannes Hahn mester műhelyében – Fassang László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a párizsi Conservatoire tanára már június 19-én megszólaltatta. Az ünnepélyes felavatás előtti napon a kolozsvári Szent Cecília-kórus és zenekar Miklósa Erika és Horváth István énekművészek közreműködésével nyitotta meg a templomi hangversenyek sorát, a műsoron többek között Horváth Márton Levente miséje és Vajda János Te Deum című műve szerepelt.
