időjárás 27°C Mária 2022. augusztus 15.
logo
Az adminisztrációtól a parókakészítésig – az értékteremtés fontossága 5. rész

Festőecset és kalapács

Lengyel Emese
2022.08.06. 12:30 2022.08.06. 12:43
Festőecset és kalapács

Márciustól újra a régi pompájában ragyog és várja a látogatókat a Magyar Állami Operaház. Sőt, 2020-ban az új művészeti központ, az Eiffel Műhelyház is megnyitotta kapuit, a harmadik játszóhely, az Erkel Színház mellett. Ahhoz, hogy estéről estére a művészek el tudják kápráztatni a közönséget, több száz olyan ember munkája szükséges, akik a reflektorfény hatósugarán kívül dolgoznak, mégis meghatározó részei, fogaskerekei a mindennapi működésnek. Nélkülük nem tudna létrejönni a produkció. A díszletgyártás rejtelmeibe Resz Miklós gyártási osztályvezető kalauzolt el bennünket az Eiffel Műhelyházban.

Resz Miklóst gyermekként varázsolta el színházi világa, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházi műszaki vezető és szcenikus hároméves képzését végezte el. Tíz évig világosítóként dolgozott, mely időszakra máig örömmel emlékszik vissza. Ezt követően a szcenikai területen csaknem negyedszázadot töltött el, az utóbbi öt évet már vezetői pozícióban. 

Mint mondja, lényeges, hogy minél ergonomikusabb legyen a díszlet, mellyel a díszítő kollégák munkáját is segítik. Ugyanakkor fontos, hogy mindenkor ügyelni kell az időtállóságra, hiszen akár több évadig is használatban lehet egy-egy díszlet. 

A hatalmas repertoárral rendelkező kulturális intézmény több mint száz díszletet tárol.

A nemrég átadott Eiffel Műhelyház nemcsak játszóhelyként, hanem különböző gyártóműhelyek bázisaként is működik. E ház ad otthont a díszleteket kivitelező szcenikának, ahol a legkorszerűbb színpadi technikához modern gyártási körülmény társul. 

A technika fejlődése hatott a rendezői, művészi felfogásra, így teljesen megváltozott a díszlet funkciója is: 

– Amikor a színházi világba kerültem az 1980-as években, jellemzően a díszlet illusztrálta a teret, de ma már ez nem így van. 

A rendezők, az énekesek és a táncosok belakják és használják a díszletelemeket, s emiatt a plasztikus díszítések száma szintén megnövekedett.

Szintén fontos, hogy minden játszóhelyükkel kompatibilis díszletet gyártsanak le, de szerencsére a színpadok paraméterei hasonlók, az Operaház és a Bánffy terem színpadnyílása között mindössze harminc centiméter a különbség. Megtudtuk, hogy valójában minden előadás kihívást jelent a gyártás szempontjából is, s a folyamat első lépése a díszlettervező víziójának az elfogadása, mind művészeti, mind gyártási, mind kiadási szempontból. Ezt követően kezdődhet el a gyártás: – Nekünk sohasem a bemutató a határidőnk, hanem a díszletszerelés napja, ami átlagosan két héttel megelőzi a premiert. Ekkor állítjuk először a színpadra a díszletet. Általában hat hónap alatt készül el az adott előadás díszlete, de e időintervallumba beletartozik az előkészítő folyamat, így a konzultációk a rendezővel és a tervezővel, a tervek értelmezése, a költségvetés elkészítése, az anyagfajták és mennyiség meghatározása – világít rá a részletekre a gyártási vezető.

– Mi ugyanabból a deszkából dolgozunk, mint egy építkezésen, de mégis más lesz az eredmény. És ez a hozzáadott érték, plusztudás az, ami az operaházi kollégákat különlegessé teszi.

Fontos, hogy erre a szakmai tudásra és tapasztalatra építünk, és a munkatársaink érzik, hogy megbecsüljük őket és a tudásukat – magyarázza Resz Miklós. 

A szcenikai részlegen dolgozók változatos területekről érkeznek, legalább tíz különböző szakterület emberei működnek együtt a tökéletes végeredményért: – A díszlet elkészítéséhez szükségünk van asztalosokra, lakatosokra, hiszen sok esetben a díszletek alapvázszerkezete fából vagy valamilyen fémből készül – kezdi a felsorolást az osztályvezető. Majd hozzáteszi: – Dolgoznak ezen részlegen a varrónők is, hiszen a színpadi háttereket nem lehet kétszáz négyzetméteres állapotában megvásárolni a boltokban, hanem méteráru-kereskedésekből szerezzük be az anyagokat. Az anyagfelületen pedig a festőművész-kollégák alakítják ki a végleges látványt. Az Eiffel Műhelyház festőműhelyében lapunk is szemügyre vehette az egyik hatalmas háttért: piros, vörös és rózsaszín festékes hengerekkel a kezében, több szakember végzi az aprólékos díszítőmunkát. Sőt szobrászművészeket és kárpitosokat is foglalkoztatnak a minél grandiózusabb és minőségibb látvány megvalósításáért. A szcenika díszletgyártáson túl az Eiffel Műhelyház játszóhelyeinek kialakításából szintén kivette a részét, ahol a XXI. századi akusztika kialakításához e műhelyekben készültek el a különböző panelek.

Ám az intézmény szembesül azzal a problémával, hogy egyre nehezebb képzett munkaerőhöz jutni, éppen ezért döntöttek úgy, hogy reagálnak erre a helyzetre: 

– Kísérleti jelleggel először az asztalosműhelyben vezettük be az utánpótlási rendszert. Szerződést kötöttünk egy szakiskolával, és duális képzés keretein belül középiskolások tanulnak nálunk. Heti három napot töltenek a hallgatók a gyakorlóhelyen, heti két napot pedig az iskolában az elméleti képzésben vesznek részt. Jó esélyünk van arra, hogy miután végeznek az intézményben, itt maradnak nálunk mint munkaerő – jegyzi meg az utánpótlás-nevelésről Resz Miklós, miközben arra is utal, hogy más gyártási területeken is készülnek a fiatalok bevonására.

Borítókép: Resz Miklós (Fotó: Havran Zoltán)



 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.