A film nehezen élne meg zene nélkül, a filmzenék viszont önálló életre kelnek. Akkor is megmozgatják a hallgató érzelmeit, ha esetleg az eredeti közeget, a filmet nem is látta. Persze egy-egy filmsláger vagy zene fel is idézi az adott film emlékét, és azt a hatást, amit a film először keltett. Saját tapasztalatból tudom, van olyan főcímzene, amit, ha meghallok, már sírok is, mert eszembe jut, hogyan temeti el a női főszereplő a főhőst az unhappy endben.
Szerencsére a legtöbb hollywoodi film happy enddel zárul. Valószínűleg mítosz, hogy a movie szó a magyar moziból ered, az viszont filmtörténeti tény, hogy sok magyar szakember is hozzájárult annak létrejöttéhez, amit ma „hollywoodi filmiparként” ismerünk.
Adolph Zukor magyar származású producer, a Paramount Pictures alapítója 1888-ban, 15 évesen vándorolt ki Amerikába. William Fox (Fried Vilmos), a később 20th Centuries Fox néven ismert vállalat tulajdonosa 9 hónapos volt, amikor családja kivándorolt 1879-ben. Korda Sándor az 1920-as években a United Artists rendezőjeként dolgozott. Kertész Mihály (Michael Curtiz) több tucat film készítésében vett részt, közülük a Casablanca (1942) Oscar-díjat kapott. A Gázláng és a My Fair Lady George Cukor filmrendező nevét dicséri. A bagdadi tolvaj, a Ben hur és az El Cid zenéjét pedig Rózsa Miklós zeneszerző jegyzi, aki 1940-ben ment az Egyesült Államokba, és a huszadik század közepének egyik legkeresettebb és legsikeresebb filmzene-komponistájává vált.
Van tehát mire építkezni, amikor a „hazai” Hollywoodot viszik hallgatóság elé. A Kodály Filharmonikusok koncertshow-jának kreatív producerei Kollarik Tamás, Somogyi-Tóth Dániel, Takó Sándor és Vadász Dániel. Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen, vezényel Pejtsik Péter. További információ a Debreceni Ünnepi Játékok honlapján: https://debreceniunnepijatekok.hu/
Borítókép: filmzenék a Casablancából (Fotó: Oszlányi Gyöngyvér)
