Jankovics Marcell volt a magyar animáció egyik legnagyobb alakja, nevéhez olyan alkotások kötődnek, mint a Gusztáv sorozat, a János vitéz, a Fehérlófia és a csodálatos Magyar népmesék. Életművének egy szép lezárása, hogy első munkájához, a János vitézhez hasonlóan záró produkciója is a XIX. századi költészethez kapcsolódik, az általa szöveghűen vászonra vitt Arany János Toldijához.
„Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem. Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben. Rémlik, mintha látnám termetes növését, Pusztító csatában szálfa-öklelését”
Az 1300-as évek Magyarországán élt legendásan erős vitéz alakját Petőfi Sándor legjobb barátja, Arany János elbeszélő költeménye őrizte meg az utókornak, a mű pedig magát a költőt tette országosan ismertté és elismertté. Aligha kell bemutatni bárkinek is az alkotást, hiszen általános iskolás éveinkben mind olvastuk, a „Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” sort pedig előszeretettel idéztük, kontextustól függetlenül, csak mert viccesnek is tudott hatni.
A nép ajkán is fennmaradt és legendás alakká emelkedett magyar hős történetét jeleníti meg a Kecskemétfilm egészestés alkotása, melynek rendezői Jankovics Marcell és Csákovics Lajos voltak, és amelyen nyolcvan alkotó több mint három évig dolgozott.
A Toldiból nemcsak a már-már emberfeletti erejű kamasz felnőtté válását, bátyjával való viszályát és a fiatal belső vívódásait ismerhetjük meg, hanem a készítők odafigyeltek arra, hogy hitelesen ábrázolják a középkori Magyarországot.
Producerként dolgozott a Toldin Mikulás Ferenc, zenéjét Selmeczi György szerezte, a látványért Maticska Zsolt és Richly Zsolt feleltek, a gyártásvezetői poszton Vécsy Verát találjuk. Széles Tamás, az ismert színész és szinkronhang lett a produkció narrátora, mesélője. A több mint másfél órás alkotás október 20-án kerül majd a magyar mozikba.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
