Magyar huszárokat először látnak vendégül a rendezvényen, amelyet minden év augusztus első hétvégéjén tartanak, az 1715-ös sinji ostromra emlékezve, amelyben 700 horvát vitéz meghátrálásra kényszerítette a 60 ezer fős támadó török sereget. A torna idén a győzelem 307. évfordulóját ünnepli.
Az UNESCO 2010-ben vette fel a szellemi világörökség listájára a horvát lovagi tornát, amely mára az egyetlen ilyen játék Európában.
A rendezvény a vasárnap délután kezdődő tornával zárul, amelyre hagyományosan csak horvát vitézek nevezhetnek.
Az alka szó karikát jelent. A 320 méter hosszú versenypálya 160. méterénél, 3,3 méter magasan két koncentrikus kört függesztenek fel. A külső kör átmérője 13 centiméter, a belsőé 3,5 centiméter: a belsőbe kell beletalálnia a vágtató lovon ülő alkárnak a három méter hosszú kopjával. Minden egyes találatot a korabeli mozsárágyú elsütésével jeleznek, és aki a legtöbb találatot szerzi, egy évig – a következő játékokig – viselheti a sinji Alka vitéze címet.
A sinji alkár vitézek egyesületét 1833-ban jegyezték be. A vitézi játékok fölött uralkodók, államfők, hadvezérek vállaltak fővédnökséget, köztük Ferenc József (1830–1916) osztrák császár és magyar király, Josip Broz Tito jugoszláv elnök, 1992 óta pedig a mindenkori horvát államfő.
Borítókép: Horvát hagyományőrzők felvonulása Sinjben (Fotó: Museum Sinjska Alka/Ivan Zizic)
