– Tegnap meglátogattam Nikit, aki jókedvű, eszik, iszik, beszél, ír, olvas, sőt viccelődik is. Bizakodó, szorgalmasan végzi a gyógytorna-feladatokat, és bízik – ahogy én is, és gondolom, mi itt mindannyian – a teljes felépülésben, és alig várja, hogy visszajöjjön közénk – tájékoztatta beszédének nyitányaként a Budapesti Operettszínház társulatát Kiss-B. Atilla főigazgató a júniusban súlyos balesetet szenvedett táncművész, Tóth Nikolett állapotáról, ugyanis e sajnálatos esemény miatt kellett elnapolni a júniusra tervezett társulati évadzárót.
Kiss-B. Atilla elmondása szerint a Budapesti Operettszínház egy jól működő intézmény, amelyben minőségi szórakoztatást nyújtanak embertársaiknak. – Most, amikor a Covid-láncolatok közepette végre egy kis lélegzethez jutottunk, tőlünk nem messze pedig már több mint fél éve – ahogy Kálmán Imre mondta – egymást öli a világ, kimondhatatlanul jó érzés állva tapsoló, telt házas közönség előtt meghajolni – hangsúlyozta, hozzátéve: minden terület, szektor nagyon derekasan kivette a részét a munkából. – Köszönet érte! Egy óramű akkor pontos, ha minden fogaskereke tökéletesen, szervesen, a többivel összhangban teszi a dolgát.
A főigazgató megköszönte a művészeti és a többi terület 2021–2022-es évadban nyújtott magas színvonalú munkáját, majd örömét fejezte ki, amiért a szeptember 11-ére, vasárnap délutánra meghirdetett Kálmán-gála már július elején telt házas lett, sőt azóta már az újabb, szeptember 10-i időpontra meghirdetett, jótékonysági célú, az Együtt az Autistákért Alapítvány javára felajánlott gálára is elkeltek a jegyek. Továbbá bejelentette, hogy a szeptember 10-i Te rongyos élet gálán a teátrum régi barátja, Kálmán Yvonne is tiszteletét teszi.
A tehetséggondozással kapcsolatban a főigazgató elmondta, hogy a Budapesti Operettszínház először indíthatott osztályt az elmúlt évadban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahová tizenhét ígéretes, tehetséges fiatalt sikerült felvenni, a főtárgyakat pedig a teátrum színészkiválóságai oktatták-oktatják.
– A 2021–2022-es évadban 383 előadást tartottunk, és a látogatottság 95 százalékos volt a fizető nézőket tekintve. A művészet egy minőségi kérdés, és szinte minden, ami körülveszi, mennyiségi. Sajnos a minőséget nem tudjuk számokban kifejezni, de büszkék lehetünk, mert minden irányból az jön vissza, hogy előadásaink magas minőségűek, igen színvonalasak – mondta a főigazgató, majd felelevenítette és méltatta az elmúlt évad nagy sikerű bemutatóit: Nine, A mosoly országa, Hegedűs a háztetőn, Rozsda Lovag és Fránya Frida, Veszedelmes viszonyok, Jekyll és Hyde. – Köszönöm mindenkinek ezt a bő évadot! Szeretettel gratulálok mindannyiótoknak, mindannyiunknak, és ezennel megnyitom a 2022–23-as centenáriumi évadot! – zárta beszédét a főigazgató.
Gulyás Richárd, a Budapesti Operettszínház ügyvezető igazgatója a centenáriumi évadot megnyitó beszédében kiemelte: – Nagy kihívás lesz számunkra, hogy a szomszédunkban folyó háború, valamint az általa kialakult világgazdasági kihívások erőterében is megtartsuk a folyamatos, zavarmentes működést. Nagyon komoly erőfeszítéseket fog okozni, hogy a közönséget és a színházunkat érő erőteljes pénzügyi kihívások ellenére is – elég, ha csak az energiahordozók áremelkedésére gondolunk – meg tudjuk tartani a rajongóinkat.
Puskás Attila, a Budapesti Operettszínház új gazdasági igazgatója a bemutatkozó beszédében egyebek mellett összefoglalta a szakmai múltját. Biztosította a társulatot arról, hogy a korábbi tapasztalatait kamatoztatva mindent megtesz annak érdekében, hogy az intézmény pénzügyi helyzete stabil legyen, és minden gördülékenyen, fennakadások nélkül tudjon működni.
