Bursa egyike azoknak a nagyvárosoknak, amelyek képesek megőrizni hagyományaikat, jövőjüket pedig a fenntarthatóság, valamint a szellemi és fizikai környezet megvédésével képzelik el a modernizáció adta lehetőségek keretében
– mutatta be a várost az Európai Parlamentben Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője.
A nyugat-törökországi Bursa Isztambullal szemben, a Márvány-tenger túlpartján áll nyolcezer éve, 2014-ben az UNESCO Világörökségeinek listájára is felkerült. A város temérdek mecsetnek ad otthont, az egyik legismertebb a húszkupolás Ulu dzsámi, azaz az óvárosban található nagymecset. Mellettük rengeteg oszmán kori épülettel lehet találkozni, ugyanis Bursa volt az Oszmán Birodalom első fővárosa. A település a selyemút részeként kereskedelmi szempontból már akkor is rendkívül jelentős volt, nem véletlen, hogy a birodalom első fedett bazárját is itt hozták létre. A bursai karavánszerájok világhíresek voltak, számos kereskedő működtetett irodát a városban: az egyik legismertebb a Koza Han karavánszeráj, amelyet az 1490-es években építettek.
A különböző textíliák, a selyem, az egzotikus fűszerek és a haszonállatok gyakran cseréltek gazdát a város bazárjaiban, amelyek közül több nemcsak a mai napig áll, de az elmúlt évszázadok alatt hatalmas, több ezer üzlettel rendelkező bazárváros nőtte ki magát Bursában.
A történelmi múlt nyomán a városban található Muradiye mecset területén temették el az Oszmán Birodalom első nagyjait, köztük I. Mehmed szultánt, akinek nevéhez fűződik a birodalom újjászervezése a mongol–türkomán fejedelem, Timur Lenk támadása után. Itt nyugszik fia is, II. Murad szultán, akinek uralkodása alatt Bursa hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül. Az évszázadok alatt a város igazi központtá nőtte ki magát a térségben: 1888-ban itt alapították meg az első török selyemipari iskolát, és az első mesterséges selyemgyárnak is Bursa adott otthont. Az ipar gyakorlatilag folyamatosan virágzott a városban, az első török kerékpárt is egy helyi gyárban állították elő.
Mára a nyugat-törökországi Bursa az ország negyedik legnépesebb településévé vált, több mint hárommillióan lakják és közkedvelt célpontja a turistáknak is. Ha a városban járunk, érdemes megmártózni a termálvízzel feltöltött fürdők egyikében, vagy ellátogatni a közeli Márvány-tenger valamelyik strandjára.
Bursa városát a Nemzetközi Türk Kulturális Szervezet (TURKSOY) kulturális miniszterei állandó tanácsának 38. ülésén tüntették ki a türk világ kulturális fővárosa 2022 címmel. A TURKSOY célja, hogy megismertesse a türk kultúrát, nyelveket, történelmet, művészetet, hagyományokat és szokásokat. Szintén a szervezet felel a türk világ kulturális fővárosa cím odaítélésért is.
Ezzel a projekttel arra teszünk erőfeszítést, hogy a türk népek által lakott hatalmas földrajzi térségben fekvő ősi városainkat az egész világon ismertté tegyük
– mondta megnyitó beszédében Szultán Rajev, a TURKSOY főtitkára.
A szervezet 2012-ben választott először kulturális fővárost, akkor Kazahsztán fővárosának, Asztanának ítélték oda a címet. Azóta Bursa már a harmadik török város, amelyet megválasztanak. Jövőre pedig az Azerbajdzsán Hegyi-Karabah régiójában fekvő Súsa, az azeri zene és költészet bölcsője viselheti a címet. A város a hegyi-karabahi – az Azerbajdzsán és Örményország – háborúk fontos színtere volt, 1992 és 2020 között örmény ellenőrzés alatt állt. A bakui vezetés tervei szerint Súsát a turisták előtt is megnyitnák jövőre.
