A sajtótájékoztatón részt vett Pataki András művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár, aki kiemelte a Déryné Program jelentőségét. Mint mondta, a program azokat a térségeket is minőségi színházi élményekkel gazdagítja, amelyekben a kultúrához való hozzáférés kevésbé biztosított,
a „kőszínházak által el nem látott” területekre juttat el értékes kulturális javakat.
Fontos bejelentést tett a programmal kapcsolatban:
jövő évtől kiteljesedik a Déryné Program. Alprogramokat hoznak létre, melyek révén Kárpát-medencei hatókörűvé válik.
A Ferenczy István-alprogram Erdélyt és Kárpátalját célozza majd, a Kaszás Attila-alprogram a Felvidék és Ausztria településeit fedi le, míg a Soltis Lajos-alprogram a Délvidék, Horvátország és a Muraköz régióiba juttatja el a színházi élményeket. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója a Déryné Program vendégrendezőjeként a Déryné ifjasszony rendezője. Mint felidézte,
a koronavírus-járvány okozta kényszerű leállást arra használták ki, hogy megfilmesítésre alkalmas munkákat kerestek, így esett a választás erre a darabra.
A rendező elmondta, mit akart elérni a darab filmre vitelével:
Szerettem volna, ha az előadást minél pontosabban rögzítjük, ha a lelkét meg tudjuk fogni
– mondta Vidnyánszky Attila. – Azt szerettem volna, ha úgy megyünk a történettel, ahogy az az előadásban megvalósul ezekkel a csodaemberkékkel, akik pont olyanok, mint mi vagyunk, akik most csinálunk színházat. Csak ők még nehezebb körülmények között voltak. Nekik köszönhetjük, hogy kőszínházaink vannak, ők indultak el az úton. Szerettem volna, ha játszunk is a történettel, hiszen a film szétfeszíti a színház kereteit – összegezte a rendező. Mi nézők igazolhatjuk a rendező törekvéseit. Kis Domonkos Márk, a Déryné Program igazgatója és a tévéjáték producere emlékeztetett arra, hogy szeptemberben lesz Déryné Széppataki Róza halálának 150. évfordulója, ennek kapcsán számos programmal tisztelegnek a 19. századi színművész emléke előtt.
A film egyfajta megkoronázása annak a hihetetlen munkának, amelyet a Déryné Program résztvevői végeznek
– emelte ki a szakember. Elmondta, hogy a program idén csaknem 900 előadást valósít meg, ami összesen 400-500 ezer kilométer utazást jelent. Kiemelte, hogy a forgatásra 73 millió forint és 8 nap állt rendelkezésre, ez a rövid idő pedig rendkívül precíz munkát kívánt meg a stáb minden tagjától. A filmet havonta legalább két alkalommal vetítik majd vidéki helyszíneken, közönségtalálkozókkal egybekötve.
A Déryné Program egyik alappilléreként megalakult Déryné Társulat két éve mutatta be Herczeg Ferenc Déryné ifjasszony című drámáját, amely a vándorszínészet hőskorába, a magyar nyelvű színjátszás születésének reményekkel és sikerekkel, nélkülözéssel és küzdelmekkel teli világába kalauzol.
A kalandok, tréfák, felfokozott érzelmek egész sorát felvonultató történet tévéjáték-változatát tavaly áprilisban kezdték el különleges helyszíneken rögzíteni, például a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben. A közel százfős stáb káprázatos látvány- és fantáziavilágot teremtett, melynek hatását tovább fokozza a kiváló színészi játék, melyet a Déryné Társulat színészeinek hangszeres játéka tesz még virtuózabbá. A magyar színjátszás kultúra- és társadalomformáló jelentőségét megfogalmazó, a nézőket a reformkorba kalauzoló előadás hűen mutatja be az anyanyelvű színjátszás megszületését.
A tévéjátékban a színpadi adaptációhoz hasonlóan a Jászai Mari-díjas Tarpai Viktória alakítja a címszerepet, partnerei Janka Barnabás, Szemerédi Bernadett, Széplaky Géza, Fabók Mariann, Horváth Márk, Dánielfy Gergő, Vas Judit Gigi, Havasi Péter, Turi Bálint, Losonczi Kata, Dányi Krisztián, Ivaskovics Viktor, Habodász István, Kárpáti Barnabás és Gulyás Gabriella. A színházi előadás mellett a tévéjáték díszleteiért Csiki Csaba volt a felelős, míg a jelmezeket Kiss Zsuzsanna álmodta meg a produkciókhoz.
Borítókép: A filmbemutató sajtótájékoztatója (Fotó: Havran Zoltán)
