A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas magyar–amerikai animációs filmalkotónak, melyet ünnepélyes keretek között adott át tegnap Fülöp József rektor az egyetem zugligeti campusán. Kollarik Tamás, a MOME adjunktusa, Bánffy Miklós-díjas és magyar filmdíjas alkotó laudációjában kiemelte, hogy vannak az életben egyértelmű dolgok, vannak olyan teljesítmények, amelyeket nem kell megmagyarázni, indokokat és nézőpontokat keresni, amikor elismeréseket nyújtunk át, s Csupó Gábor életműve, ami a huszadik századi magyar és amerikai filmipar fontos része, egyértelműen ezekhez tartozik.
Csupó Gábor nem született az uralkodó pártelit világába és a közelébe sem, nem született gazdag, budai elit vagy belvárosi értelmiségi családba sem
– emelte ki Kollarik Tamás, mikor a világhírű rajzfilmproducer és filmrendező származásáról beszélt. Mind mondta, Csupó mást kapott fentről, de annál többet hozott otthonról: tehetséget és becsületet, emberséget és szorgalmat, valamint kitartást és hitet kapott, amely végigkísérte pártatlan életútján, aminek állomásai érintik a kommunista Magyarország underground művészvilágát, a Pannónia Filmstúdió körét, majd a disszidálást követően Nyugat-Európát, Svédországot és végül az audiovizuális szórakoztatóipar fellegvárát, az Amerikai Egyesült Államokat is.
Útja Budakalászon kezdődik, de Budapesten indul, ahol a kereteket nehezen tűrő ifjú a művészetek közelében talál barátokat, az önkifejezés kódrendszere és egyben a szabadság vára a rajz és a zene. A rajz és a zene már ekkor is párban járt, s egyben szétválaszthatatlanul végigkövette Csupó Gábor életét. Tehetsége mindkettőben egyértelmű. Rajzversenyeket nyert, miközben a budapesti zenei életben is részt vett, hivatalos zenei fotósa lesz a legendás Illés-együttesnek
– hangsúlyozta Kollarik, majd hozzátette, hogy Csupó Gábor nem tud beilleszkedni a szocialista rendszerbe, folyamatosan keresi a helyét. Kiemelte, a mentőövet Csupó számára a Pannónia Filmstúdió jelenti, ahol a műfajban legtehetségesebb magyar alkotók közé kerül. Ám – ahogy Kollarik fogalmaz – hat hónap aranykor után kopogtat a szocialista világ valósága és elhívja a Néphadsereg két év szolgálatra, mely után segédmunkásként és filmfotózóként kezdi újra a munkát. Ezt követően több barátjával megtervezi a disszidálást, majd Svédországban telepszik le, ahol állampolgár lesz és az ország első egész estés animációs filmjén dolgozik. Sikeres lesz szabadúszóként, animációt tanít és beilleszkedik. A későbbi feleségével, a Los Angeles-i Arlene Klaskyval Hollywoodba költözik. Megalakították minden idők egyik legsikeresebb független animációs produkciós cégét, a Klasky–Csupót.
Ikonikus és kultikussá vált rajzfilmsorozatain és egész estés animációs filmjein generációk nőnek fel
– folytatta a méltatást Kollarik, aki kiemelte többek között a Fecsegő tipegőket és a Simpson családot is, s azt is megemlítette, hogy Csupó mer kilépni a műfajból és több élőszereplős filmet is rendez.
Neve ott van, és már örökre ott lesz a legsikeresebb hollywoodi magyarok listáján
– tette hozzá, ami számokban is hatalmas léptéket jelent, hiszen huszonhárom Emmy-jelölést tudhat magáénak, melyből nyolcat stúdiója, ötöt pedig ő nyert el. A laudáció Csupó jellemét is méltatta, hiszen művei és önmaga is popkulturális ikonná vált, aki csupán önmaga tehetségének köszönheti a sikereit és mindvégig megmaradt magyar és európai alkotónak.
A Csupó Gábor – A Pannónia Stúdiótól a hollywoodi csillagig című kiadvány a Magyarok Hollywoodban Könyvsorozat ötödik részeként jelent meg az MMA MMKI és a FilmHungary Kft. gondozásában, az MMA Művészeti ösztöndíjprogramjának és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával. Csáji László Koppány, az MMA MMKI megbízott igazgatója az intézet eddigi filmes kiadványait vette sorra. Kiemelte, hogy az MMKI évek óta figyelmet fordít a filmtörténeti, filmipari fókuszú kiadványokra. Rofusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező és Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező is személyes történeteket osztott meg kollégájukról. A szöveg és a kutatómunka Kollarik Tamás és Takó Sándor, a grafika pedig Ferencz Mihály munkáját dicséri.
Borítókép: Hollywoodi csillagok köszöntötték az új címzetes egyetemi tanárt (Fotó: Kurucz Árpád)
