Fókuszban az orosz romantika

A 150 éve született késő romantikus komponista, Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin zenéje áll az V. Orosz zenei fesztivál középpontjában, amelyet október 7. és 11. között rendeznek meg Budapesten, Debrecenben és Tihanyban. A programsorozaton fellép Csalog Gábor, Palojtay János és Balogh Ádám zongoraművészek, a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Kodály Kórus Debrecen, Anton Saburov karmester és Szabó Marcell zongoraművész, a fesztivál művészeti vezetője.

Magyar Nemzet
2022. 09. 13. 17:45
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szkrjabin már életében megosztó személyiség volt, zenéje nagy utat járt be a korai romantikus hangvételtől a kései euforikus, expresszionista stílusig. Az orosz szerzőt egész életében vonzotta a miszticizmus, a teozófia. Kezdeti vallásosságát felváltotta egy Messiás-komplexus, amiben saját teremtő erejét szerette volna művészete által a végsőkig elvinni, amellyel az emberiség megmentését és felemelését tűzte ki célul és nevezte meg ars poeticájának.

Az orosz zenei fesztivál megpróbálja a komponista mindkét oldalát bemutatni: a zenekari nyitókoncerten a szerző második szimfóniája és zongoraversenye reprezentálja korai stílusát, míg Prometheus című szimfonikus költeménye kései korszakát. Szkrjabin két arca címmel szintén a két kontrasztos korszakot mutatják be zongoraművein keresztül Csalog Gábor és Palojtay János közreműködésével.

Csalog Gábor a hazai élet elhivatott Szkrjabin-játékosa, aki 2004-ben elkészítette saját Szkrjabin-lemezét a BMC gondozásában.

A nagy zongoraszerzők zenéi közül Szkrjabiné a legkülönlegesebb. Késői műveinek árnyalatai, rétegei, érzékenysége, színei semmilyen más szerző zenéjében nem föllelhetők. Kifejezésmódjában, gesztusaiban a végletesség, vadság, az extatikus transzállapot furcsa túlfinomultsággal párosul. Ha hallgatója mélyen merül el e zenében, nem a való életnél igazibb, ideálisabb emberi világban találja magát, mint más zenék hallgatásakor. Épp ellenkező az irány: egyre távolodik az emberi világtól, a kozmikus szférák irányába szárnyalva

– véli a zongoraművész.

A komponista egyetlen zongoraversenye a fisz-moll zongoraverseny, amelyet mindössze huszonnégy évesen írt meg pár nap alatt. Egy befejezetlen opuszt leszámítva ez számít az első zenekari művének is. A középső lassú tétel a szerző egyetlen variációs sorozata. Szkrjabin a Prometheus – A tűz költeménye című szimfonikus költeményét 1910-ben írta. E műben megpróbál összművészeti alkotást létrehozni, melyben a zenekar, a zongora, a kórus, illetve egy fényorgona is szerepet játszik.

Mindkét zeneművet hallhatja a közönség: október 10-én a Zeneakadémia Nagytermében, október 11-én pedig Debrecenben, a Kölcsey Központban Szabó Marcell szólójával, Anton Saburov vezényletével, a Kodály Filharmonikusok közreműködésével.

Az orosz zenei fesztivál részletes programját az esemény honlapján találják meg.

Borítókép: Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zeneszerző (Forrás: YouTube)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.