– Mi a Szent István-ház missziója, kiket várnak ide?
– Egyszerűen és tömören azt válaszolhatnám, elsősorban zarándokház vagyunk, így magyar zarándokokat várunk ide, de valójában minden jóérzésű embert, aki Rómában szállást keres, és nem zavarja házunk vallásos karaktere, hiszen Róma mindnyájunk közös hazája. A Rómába érkező zarándokoknak akarunk testi és lelki felüdülést nyújtani Szent István királyunk szándéka szerint.
– Milyen kulturális programokkal várják a római magyarokat?
– Tavaly Simon András egyvonalas grafikusművész hozta el alkotásait és tartott nálunk egy nagyon szép előadást. Levetítettük Tolvaly Ferenc író és rendező Szent Ignác útja című lelkiségi filmjét. A Fajkusz Banda győri népzeneegyüttes a Cifra Műhellyel együtt tartott nálunk egy népzenei és néptáncos bemutatót, továbbá a Petényi Katalin és Kabay Barna rendezőpáros dokumentumfilmjeit mutattuk be az olasz–magyar kulturális kapcsolatokról. Kéthetente moldvai táncházat tartunk, havonta egyszer pedig az úgynevezett Morzsa kocsmát. Ringató foglalkozással várjuk a kisgyermekes magyar édesanyákat, fiatal családokat. A vegyes házasságokban élők miatt úgy gondoljuk, hogy egészen kis korban kell barátságot és szövetséget kötni az anyanyelvvel, ezért azokat az anyákat segítjük ezzel a foglalkozással, akik szeretnék a gyerekeknek minél mívesebben és műveltebben átadni anyanyelvüket.
– Mi az a Morzsa kocsma?
– A magyarul beszélők klubja, főként magyar ajkúak látogatják, persze olaszok is jöhetnek, ha valamennyire értik vagy beszélik a nyelvünket. Ez egy olyan nyelvi fóruma az Örök Városban élő magyaroknak, ahol saját problémáikról, kultúrájukról beszélgethetnek, vitatkozhatnak.
– Milyen programok futnak az idén?
– A keresztényüldözés igen időszerű témájáról vetítettünk legutóbb egy dokumentumfilmet, amely Aida Schlaepfer Al Hassani muszlim rendezőnő jóvoltából érkezett el hozzánk. Október 10-én Juhász Anna közvetítésével a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából egy Nemes Nagy Ágnes-emlékestet tartottunk Nem akarok címmel. Lelkesen fogadta a római közösségünk ezt a kezdeményezést, hiszen Juhász Anna nem egyszerűen egy magyar nyelvű programot kínált fel, hanem fiatal, rangos művészeket hozott közénk Vecsei H. Miklós, Hegedűs Bori és Tempfli Erik személyében. Hála nekik, megemlékezhettünk Nemes Nagy Ágnesről, aki Pilinszkyvel együtt volt ösztöndíjas Rómában a második világháború után és még a kommunista hatalomátvétel előtt. November 18-án egy népművészeti programmal szeretnénk megajándékozni a római közönséget, Mátraderecske fog bemutatkozni népi és gasztronómiai termékeivel. Decemberben pedig Somogyi Viktória Rómában élő újságírónő dokumentumfilmjét mutatjuk be, ami a bezárt templomok sorsával foglalkozik.
– Milyen közönség látogatja a rendezvényeket?
– Rómának soha nem voltak nagy emigráns magyar tömegei, a jelenlegi közösség nagy része is vagy tanulmányi okok miatt érkezik Rómába, vagy a gyakori vegyes házasságok révén költözik ide. De nekik fontosak a magyar ház programjai. Ezeken az estéken, csakúgy, mint a havi magyar nyelvű szentmiséken is, amit a római Santo Stefano Rotondo körtemplomban tartunk, a közösségünk több generációja képviselteti magát: idősebbek, akik az 1956-os forradalom után érkeztek Rómába, ösztöndíjas egyetemisták, akik csak pár hónapot töltenek az olasz fővárosban. Ez a generációkat átölelő közösség természetes, családias közeg. A puszta tény, hogy rendszeresen látogatják a programjainkat, azt jelenti: fontosnak tartják, hogy a magyar kultúráról magyar közegben, magyarul beszéljenek.
Borítókép: Terdik Sebestyén (Fotó: Bókay Gábor)
