Hogy értsem én is, aki nem vagyok jártas sem ebben, sem abban a világban, hozzáteszi: a mozi szimbólumokkal dolgozik, alakjai egy-két dimenziós emberek és a történet is szűk: egyfajta koncentrátum. A sorozatok azonban fel tudják dolgozni az emberi lét sokféle aspektusát, sokféle problémáját. Olyanok lehetnek mint Tolsztoj vagy Dosztojevszkij nagy regényei. Persze ez ritkán sikerül, de az biztos, hogy közelebb állnak a klasszikus polgári regényirodalomhoz, mint a kétórás játékidőre korlátozott mozifilmek. Az írókat pedig rendkívüli módon vonzza ez a szellemi gazdagság és persze az az óriási hatás, amelyet a sorozatok révén elérhetnek.
– Ez a jövő – szögezi le a mester, majd elgondolkozva teszi hozzá.
– Miközben szomorú kimondani, hogy a mozi eltűnőben van, inspiráló, hogy a fiatalok jobban érdeklődnek az emberi lét komplexitása iránt, mint az idősebbek. Én ezt csodálatosnak találom.
Borítókép: Robert McKee (Fotó: Havran Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!