időjárás -3°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo
Liszt Ferenc és Erős Pista inspirálta a Budapest Táncszínház előadásait

A romantikus muzsika és a modern jazz találkozása

Szilágyi-Nagy Ildikó
2022.11.19. 07:20
A romantikus muzsika és a modern jazz találkozása

A Budapest Táncszínház a Lisztmánia című darabot először mutatja be a fővárosban a Nemzeti Táncszínházban december 14-én. Az est második felében a Paprika című koreográfiát láthatjuk, amely bár nemzetközi együttműködés eredménye, a magyar hétköznapok inspirációjára született. Az adventi időszak gyerekdarabját, a Diótörőt az együttes a saját játszóhelyén, a DEPO Stúdió Színházban játssza, tájékoztatott Földi Béla, az együttes igazgatója.

A Lisztmánia, Zachár Lóránd kortárstánc-koreográfiája nem pusztán megjeleníti Liszt Ferenc zenéjét, hanem együtt él vele, sőt értelmezi azt. A hollandiai kortárstánc-tapasztalat harmonikusan olvad össze a magyar zeneszerző darabjaival. A táncosok nem csak a koreográfia dinamizmusa miatt járnak be nagy színpadot. A darabban egyszerre akár nyolc szereplő is formálja a teret, a párhuzamosan zajló kettősök azonban apró egységekre bontják a színpadi eseményeket.
Földi Béla, az együttes igazgatója lapunkkal megosztotta, hogyan is érkezett hozzájuk a Lisztmánia. 

Ez évben gondolkodtam a külföldi meghívások kapcsán, hogy kevés darabunkban hallatszik magyar zeneszerző műve. Vannak ugyan újonnan szerzett kortárs zenei műveink a darabjainkhoz, de ezek még nem ismertek. Zachár Lóránd pár évvel ezelőtt a Pécsi Balettnek koreografálta a Lisztmánia első változatát. Liszt személyisége is megihlette, nem csak a zenéje. Lisztről Heinrich Heine írta, hogy hihetetlen, mennyire rajong érte a közönség. Zenéjét hallgatva halljuk a mögötte lángoló zsenit. Megkértem a Pécsi Balett igazgatóját, Uhrik Teodórát, adja oda a művet. Aztán kiderült, hogy át kell alakítani a darabot az együttesünkre, így Zachár Lóránd módosította a koreográfiát. Szeptemberben a Pécsi Táncfesztiválon óriási sikerrel mutattuk be ezt az új verziót, a budapesti bemutató december 14-én lesz a Nemzeti Táncszínházban.


Raza Hammadi a Paprika című új művét erre az évadra készítette el a Budapest Táncszínház számára. Az arab származású francia koreográfus harminc éve dolgozik együtt magyar művészekkel, ez a tapasztalat ihlette a darabot. A színpadon a színes kavalkádot a koreográfus letisztult mozgásnyelve teszi átláthatóvá. Népies ízekkel finoman fűszerezett art jazz koreográfia elevenedik meg. Földi Béla így jellemezte a Paprikát: 

Raza Hammadi az elmúlt harminc évben készített darabokat az Operaház, a Pécsi Balett, az Inversedance számára. Azt tapasztalta, hogy mi, magyarok összetartó, munkára erősen képes, akár kicsit csípős személyiségű emberek vagyunk, akiket kedvel. Ezeket a pozitív élmé­nyeit összegezte Paprika cím alatt. Imádja az Erős Pistát! A paprikát telt házzal mutattuk be a Nemzeti Táncszínházban, most az estünk második darabja lesz december 14-én. A darab struktúrája nem XXI. századi látásmód, nem XXI. századi színpadi és tánctechnikai mű, hanem Raza Hammadi inkább a XX. századi élményeit próbálta elmesélni, azt, ahogyan a rendszerváltás után Magyarországon a táncművészet fellélegzik, beindul, szabad lesz. A darab különlegessége, hogy a táncosok végig a színpadon vannak, a végére szinte nem kapnak levegőt, óriási energiát sugároznak. A néző számára is átütő ez a táncosokból áradó, dinamikus energia. 

A Diótörő, gyermekeknek szóló kortárstánc-előadásban a táncosok klasszikus igényességgel, látványos jelmezben elevenítik meg a karácsonyi mesét. A gyermekelőadásból nyolc alkalom is lesz (december 10., 11., 17., 18., 11 órakor és 15 órakor) a DEPO Stúdió Színházban (1097 Budapest, Koppány u 15.) Földi Béla, aki a Diótörőt koreográfusként is jegyzi, a helyszín adottságairól és a darab egyediségéről elmondta: 

A DEPO Stúdióban a Covid előtt sokat játszottunk nemzetközi csereprogramok keretében, most felelevenítjük ezt a szokást. Körülbelül százfős közönség befogadására alkalmas, a színpad 12×13 méteres, jó a talaj, jó itt táncolni. Érdekesség, hogy közel ül hozzánk a közönség, így a művészek minden rezdülését látják a nézők. A mi darabunk az operaházi Diótörőtől néhány vonásában különbözik. Egy gyerekdarab nem lehet hosszabb egy tanóránál, hiszen a gyerekek nem ülnek meg nyugodtan ötven-hatvan percnél tovább. Csajkovszkij zenéjéből Duke Ellington jazz-zenész big bandre komponálta át a partitúrát, a darabunk zenéjét a kettő keveredése adja. A gyönyörű dallamok maradtak, ám a fúvós szekció erősebb lett. És a történetet is erősebbé tettük: az Egérkirályt, aki ellopja a karácsonyi csillagot, mi a szeretet jegyében nem öljük meg, hanem megbocsátunk neki, hiszen ő is csak egy csintalan lény. Az utazás végén újból felfénylik a karácsonyi csillag, az összes szereplő szeretetben van jelen meghitten a karácsonyfa körül.

Borítókép: Földi Béla, az együttes igazgatója (Fotó: Bach Máté)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.