A pályázatra jeligével ellátott, máshol még nem publikált, új műveket vártak 18 év feletti pályázóktól. A nyerteseket csak a díjátadón fedték fel. Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA rendes tagja beavatott abba, melyek voltak azok a tartalmi és esztétikai szempontok, melyek alapján a zsűri kiválasztotta a díjazottakat az esszé és a novella kategóriában:
Elsődleges bírálati szempontunk a beküldött művek esztétikai értékének megállapítása volt: megütik-e a szépirodalmi mértéket, valóban irodalmi alkotásnak tekinthetők-e?
Öröm, hogy például az esszé pályázatok értékelésekor Végh Attila József Attila-díjas író, költő, a zsűri tagja leszögezte, hogy a beérkezett esszék között dilettáns alkotás nem volt. Ez a 115 novella esetében ilyen kategorikusan nem jelenthető ki, de a beküldött alkotások átlagszínvonala jó, közülük mintegy 10-15 százalék az, ami nem nevezhető irodalmi teljesítménynek. A bírálat lezárultával, a jeligék feloldását követően azt is megállapíthatták, hogy a pályázók alig öt–nyolc százaléka volt ismert író.
– Pályázatunk kiírásával nem Tamási Áron utánozhatatlan prózaművészetének utánzására akartuk rábírni a mai írókat. Annak a történeti szemléletnek, sors- és világlátásnak, páratlan nyelvi igényességnek és fantáziának a mai örököseit akartuk megszólítani, akik írásaikban meg tudják jeleníteni a teljes embert. Akik érzik, felismerik szoros kötődésünket a természeti és a természetfölötti világhoz, és nem rabjai az embert pusztán mozgásra, anyagcserére képes élőlénynek mutató, a létezést pusztán érdekhálóvá degradáló, materialista szemléletnek – fogalmazott Mezey Katalin.
Szokolay Dongó Balázs népzenész zenés felvezetése és Turi Bálint színművész felolvasása után dr. Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, majd Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke mondott köszöntőt. Mezey Katalin, a zsűri elnöke a pályázatról alkotott benyomásait osztotta meg, A. Szabó Magda, a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány elnöke pedig a Tamási Áron-emlékévvel kapcsolatos gondolatait. Ezt követte a díjazottak bejelentése.
Esszé kategória:
III. helyezés: Paták Balázs: Tamási Áron életműve legényhősei szemszögéből
II. helyezés: Hernády Judit: Népiség és a lélek válsága: Természetszemlélet és hitélmény Tamási Áron írói világában
I. helyezés: Dr. Vitéz Ferenc: Közlésforma, stílus és narráció költői „vegytana”. „Szembefordított tükrök”: a külső és belső valóság megsokszorozása Tamási Áron novelláiban
Novella kategória:
III. helyezés: Cristian Blanka: Ördögnyargalás a Hargitán
II. helyezés: Hegedűs Imre János: Kicsi szellem kalandjai égen, földön
I. helyezés: Paál Zsolt: Éhező földek
Különdíjak:
Esszé kategóriában a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány különdíja: Turiákné Komsa Gabriella: Mítosz-újraértelmezések Tamási Áron novelláiban
Novella kategóriában a Tamási Áron Közhasznú Alapítvány különdíja: Ircsik Vilmos: Gödrök
Novella kategóriában az Írók Alapítványa különdíja: Gerencsér Rózsa: Megszületett a gyász idején
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke lapunk kérdésére a pályázat lebonyolításának szakmai kihívásairól beszélt.
– A Magyar Írószövetség a pandémia időszakában kezdett a korábbinál jelentősen nagyobb figyelmet fordítani jeligés irodalmi pályázatok meghirdetésére. Volt vers-, regény- és drámapályázatunk is, a vártnál jóval nagyobb sikert arattak. Ebben a „műfajban” szerintem a siker abban mérhető, hogy hány alkotót szólít meg a felhívás és hány értékes mű születik. A zsűri tagjait igyekeztünk úgy összeállítani, hogy minél színesebb legyen, különféle esztétikai iskolákat, ízléseket képviseljenek. A pályázatok anonimizálása külön feladat, szerencsére van egy talpraestett, nem irodalmár munkatársunk, akinek ebben nagy rutinja van. Ő volt mindvégig a titkok tudója, tartotta a kapcsolatot a pályázókkal és a zsűritagokkal. A program szakmai koordinátoraként nagy érdemei vannak Szentmártoni János költőnek, aki a kezdetektől bábáskodott a Tamási-pályázat felett, rengeteg munkája van abban, hogy az MMA és a Magyar Írószövetség ily módon tiszteleg a nagy író emléke előtt.
Kérdésünkre, miszerint a nyertesek között csak egy-két ismert név bukkan fel, vajon az értékelés végén, a jeligék feloldása után lehet-e tudni, hogy a részvételi arány hogyan alakult, Erős Kinga elmondta: nem érte meglepetés a zsűrit, nagyjából 60–40 százalékos arányban pályáztak ismeretlen alkotók és a szakma jeles képviselői, fiatalok éppúgy, mint idősebbek.
A jeligés pályáztatásban az a jó, hogy a döntési folyamatban nincsenek elfogultságok, legfeljebb találgatások, amelyek – mint végül általában bebizonyosodik – inkább mellélövések.
– Örülök annak, hogy sok ismeretlen alkotó mutatkozott be ezen a pályázaton, hiszen ily módon a Tamási-pályázatunk hozzájárul a tehetséggondozáshoz és tehetségelismeréshez is – hangsúlyozta a Magyar Írószövetség elnöke.
Borítókép: A díjazottak (Forrás: MMA)
