Az „apró” változást, miszerint a békéscsabai tervezőgrafikai biennálé idéntől nemzetközi kitekintésre vállalkozik, és triennálévá alakul, Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója jelentette be a seregszemle november 17-i megnyitóján, a közgyűjteményi épület új szárnyában, ahol csaknem háromszáz pályamunkából nyílt kiállítás.
A város képviseletében Varga Tamás alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, üdvözlő szavaiban kitérve arra, hogy a békéscsabai tervezőgrafikai biennálé 1978 óta tartó művészeti esemény, innovatív, kreatív és progresszív alkotások összesítése.
A 44 év alatt 23 pályázatot és ugyanennyi kiállítást szerveztek meg, több száz alkotó tízezres nagyságrendű képanyagát bírálták el. A rendezvény létrejöttéhez a szakma nagyjai mellett a fiatal, feltörekvő tehetségek is hozzájárultak. Hatalmas művészeti kincs, kulturális tőke ez, amely az idő múlásával egyre értékesebbé válik.
A megnyitóbeszéd megtartására Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművészt kérték fel, aki tizenhatodik éve jár vissza a világszínvonalú békéscsabai biennáléra. Nem magányosan, hiszen mint mondta, tervezőgrafikusok sokasága szeretné itt megmutatni munkássága legjobb darabjait, életútjának épp aktuális műveit vagy erre az alkalomra készített „konceptuális verseit”. Úgy vélte, az idei kiállítás remekül bizonyítja, hogy a tervezőgrafikusok társadalma nyitott az újdonságokra, összetartó, egymást segítő szakmai közösség.
Szurcsik József szerint
a formatervezésnek nem a szubjektív szépségek viadalában kell kielégítően helytállnia, hanem korrektül kell felmutatnia a jót, amely nem mellesleg szép is tud lenni. Ebben az esetben nem mindig a megbízó ízlése a mérvadó, hanem a magas színvonalú, kvalitásos profizmusé. Mind a tervezőgrafikusnak, mind a megbízójának tudnia kell, akkor lesz sikeres a végeredmény, ha a legjobb anyag készül el.
Ennek fényében a tervezői munka megvalósítása közös üggyé nemesedhet.
A tervezőgrafikusnak mindeközben etikusnak kell maradnia, hogy műveivel az igazat közvetítse, tükrözze. Ha retusálja is a valóságot, az nem hazugság, csupán a szépség kibontása a rútság birodalmából. A tervezőgrafikus nem lehet demagóg, sem kirekesztő, sem rosszindulatú, nem gyűlölködhet. Munkája összetett és intellektuális, rengeteg technikai ismeretet működtet egyszerre.
A dizájner a jelenkor művésze, munkája élőhelye nem a kiállítótermek csendes világa, ide csak vendégségbe látogat, hogy megmutassa a legjobb arcát. Valódi élőhelye a nagyvilágban van. A fiktív vagy megvalósult kiadványokon, termékcsomagolásokon, piktogramokon, használatba vett logókon, hirdetési felületeken, az enteriőrökben, a könyveken és a könyvekben, az arculatokon és a plakátokon, gyakorlatilag mindenütt. Átszövi mindennapi jelenlétünk tereit, eligazodást nyújt, tartást kölcsönöz vizuális környezetünknek, miközben pozitív üzenetekkel szolgál, kellemes és jó érzéseket közvetít, fogalmazott Szurcsik József.
A díjazás szempontjait Auth Attila Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető docense, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Tervezőgrafikai Szakosztályának elnöke ismertette. Örömmel osztotta meg a jelenlévőkkel, hogy a biennálé online felületére minden eddiginél több, hétszáz munka érkezett, köztük japán, kínai, amerikai, orosz, szlovák, lengyel, ciprusi és ecuadori tervezők művei is. A nemzetközi összetételű zsűri Palotai Gábor Stockholmban élő címzetes egyetemi tanár, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett grafikusművész elnökletével ezek közül válogatta ki a legjobb háromszáz munkát. Auth Attila érdemesnek tartotta megjegyezni, hogy a felhívásukra rekordszámú egyetemi hallgató és pályakezdő is jelentkezett.
A Magyar Művészeti Akadémia díját Halasi Zoltán és Solymosi Mór érdemelte ki, a Kulturális és Innovációs Minisztérium díját Herr Ágnes és Vörös Botond kapta meg, Békéscsaba különdíját Morvai Péternek nyújtották át. A Konecsni György Életműdíjat Auth Attila vehette át. A Magyar Képzőművészeti Egyetem díját először osztották ki. Az elismerésre a lengyelországi Agnieszka Ziemiszewskát tartották érdemesnek.
A XXIII. biennálé kiállítását Szepes Hédi Konecsni-díjas művészettörténész rendezte. Az eseményen Szives Márton ütőhangszeres művész vibrafonon működött közre. A tárlat december 23-ig tekinthető meg a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.
Borítókép: Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas képzőművész nyitotta meg a biennálét (Forrás: Munkácsy Mihály Múzeum)
