Hogy a Karthago és Balogh karmester úr minden kétséget eloszlasson, Dvorak Újvilág szimfóniája – akár egy kupica házi pálinka reggeli vagy ebéd előtt – jó ízzel alapozza meg a későbbi bő két órát. Talán bele sem gondolva, vajon milyen lehet majd az eljövendő új világ. Inkább a jelennél maradunk, hiszen sorjáznak a belénk égett emblematikus dalok, negyvenhárom év bő termése: Barátok nélkül, Senki lánya, Keleti éj. Elől időről időre magasba szökő tűzijátéksor gondoskodik a látványról, az óriás, háromosztatú háttérvetítőn a korinthoszi oszlopok között a jól ismert elefántcsorda robog, amelyet aztán felváltanak az aktuális nótákhoz kapcsolódó stilizált, effektezett mozgó- vagy állóképek.
Meglepő s egyben jól eltalált dramaturgiai megoldásként Zayzon Csaba színművész családias díszletek között ülve olvas fel alkalmanként rövid fejezeteket Bauer Barbara tavaly megjelent Most élsz című Máté Péterről szóló könyvéből.
Nem csupán a zseniális énekes, de akár a teljes Karthago ars poeticája is lehetne a Zene nélkül mit érek én opusa, kiváltképp az új hangszereléssel.
Nem volt könnyű dolga Takáts Tamásnak ezen az estén. Máté Péter nem éppen rokon műfajokból importált dalait kellett a rockhoz hitelesen és a Karthago által felállított mércének megfelelően közvetítenie, ráadásul a sajátokkal periodikus váltásban. Emellett vérbeli frontemberként a konferálásokban is odatennie magát. De kitesz magáért: mindvégig szárnyal, sokszor éteri magasságokba is ellátogatva (tegyük hozzá, a felsőbb régiókban mindig is otthonosan mozgott, és ezen az életkor sem tudott számottevően változtatni), mindössze annyi pihenést megengedve magának, amíg a szintén elképesztő orgánumú Kocsándi Miklós, amúgy „főállásban” a Karthago dobosa) néhány nóta erejéig fel nem váltja. Utóbbira mintha rászabták volna a Szülői ház nehezen énekelhető tételét vagy a Most élsz című lírai gyöngyszemet. Mindeközben a Csak a zene szól obsitos Karthago-opus, amelyet a fronton énekel (ezalatt Takáts váltja a doboknál, mert ő azokat is kiválóan kezeli) már meg sem kottyan neki…
