Fazekas István legújabb színpadi műve az élet és halál kozmikus harcának tükrében vizsgálja a nagy feltalálók sorsát, középpontba állítva Béres Józsefnek az emberi életért való küzdelmes munkásságát.
Az erős költői nyelvezetű kétszintes drámában a földi, evilági realitás mögött kinyílik egy másik dimenzió is, amit a szerző úgy ér el, hogy az életet és a halált megszemélyesíti, s azok egyfajta fény-árnyék játékban, ám mégis sorsfordító konkrétsággal vannak jelen a történések mögött.
Az elsődleges drámai konfliktus a metafizikai dimenzióban mutatkozik meg, mint az élet és halál örök konfliktusa, s ez tükröződik aztán vissza a földi realitás mindennapi konfliktusaiban. A remekbeszabott színdarab specifikumát az adja, hogy mindezt egy fiatal lánynak a halálos betegségéből való gyógyulástörténetén keresztül mutatja be, amelynek során – mielőtt a lány még Béressel és annak találmányával találkozna – felidéződik az orvostudomány néhány nagy pillanata is – írja a Felvidék.ma, a honlap a továbbiakban ezt írja:
Fazekas István Béres József meghurcoltatásának a történetét A megvádolt című történelmi drámájában már megírta.
Ezt a művét 2016-ban egyszerre két színház is a műsorára tűzte. A kecskeméti Katona József Színházban Árkosi Árpád rendezésében, a budapesti Újszínházban pedig Béres hívócímmel Kerényi Imre Kossuth-díjas rendező színpadra állításában láthatták a nézők. Míg a történelmi drámában a cselekmények fő mozgatója Béresnek a szocialista hatalommal szembemenő lelkiismerete volt, az oratóriumjátékban a metafizikai térből érkező dinamizmus lesz a tudósok küzdelmének a legfontosabb oka, mozgatója, a konfliktusok kiélezője. Így válik Béres József küzdelme is egyetemes érvényűvé.
Fazekas István az előadás után – melyet megtekintett többek között Lévai Anikó, Áder János és Schmitt Pál is – így nyilatkozott:
Az örök nagy kérdés, hogy életünk elválaszthatatlan része-e a halál, elsősorban ez izgatott, amikor írtam a darabot. Az embernek minden körülmények között vállalnia kell a létet: egyrészt egyszerűen, a maga realitásában, tehát úgy, hogy életünk természetes velejárója az, hogy meg kell halnunk, másrészt pedig mitikusan, tehát abban az értelemben is, hogy a halál fölött igenis lehet diadal.
A dráma szereplői: Lipics Franciska, Vajda Zoltán Richárd, Bartus Bertalan, Nagy Júlia, Antolovics Péter, Oszvald Balázs, Árki Lili Katalin, Nagy Alma Virág, Bayer Fruzsina, Molnár Kristóf. Zeneszerző: Koudela Olivér. Díszlet, jelmez, koreográfia: Fejes Szabolcs. Rendezte: Molnár Kristóf.
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Handó Gergely)
