Ünnepi várakozás tűzzel és jéggel

Az európai kultúra széles dimenzióit, földrajzi és időbeli kiterjedését reprezentálják a Müpa novemberi és decemberi komolyzenei eseményei. A Helsinki Barokk Zenekar egy szinte ismeretlen Schubert-opera színre vitelére vállalkozik, az Észt Filharmónia Kamarakórusa a Grammy-díjas Tonu Kaljuste vezényletével északi ritkaságokból összeállított repertoárral nyitja az adventi időszakot. A chilei születésű Catalina Vicens és zenésztársai pedig latin-amerikai virtussal hirdetik a középkori európai zenék méltatlanul elfeledett sokszínűségét.

A neves Helsinki Barokk Zenekar jóvoltából egy olyan Schubert-operával ismerkedhet meg a közönség november 17-én, amely a zenetörténeti archívumok tanúsága szerint valószínűleg első alkalommal szólal meg hazánkban. 

A rövid életű zeneszerző számos remekművet alkotott, és az opera műfajában is próbára tette magát: kísérletei közül kiemelkedik a Liszt Ferenc által 1854-ben Weimarban bemutatott Alfonso és Estrella. A szerelmi történetet feldolgozó ritkasággal ezúttal historikus értelmezésben, színpadi rendezéssel kiegészülő előadásban találkozhat a nagyérdemű.
 

Az 1997-ben alapított finn zenekar előadása jól illeszkedik az együttes missziójához: régóta ismert műveket mutatnak be új értelmezésben, valamint ismeretlen kompozíciókra hívják fel a figyelmet. 

A zenekart vezető Aapo Häkkinen, az előadás karmestere sokoldalú muzsikus: csembalista, orgonista, karmester, számos zeneszerző stílusában járatos Monteverditől Händelig, Paisiellótól Haydnig. Az est rendezője, Vilppu Kiljunen neve ismerősen csenghet a hazai közönségnek, hiszen a finn alkotóhoz fűződik Rautavaara A bánya és Varga Judit Szerelem című operájának 2016-os színre vitele a Magyar Állami Operaházban. 

A nemzetközi énekesgárdában finn, horvát, német és norvég kiválóságokat egyaránt találunk – közülük Arttu Kataja visszatérő vendég a Müpában, idén áprilisban fellépett Eötvös Péter Sleepless (Álmatlanság) című operájának magyarországi bemutatóján.

A Müpa november 27-i adventi koncertjének fókuszában észak-európai szerzők állnak, azon belül is az észt Arvo Pärt – no és persze korunk legtöbbet játszott komponistájának talán legfontosabb népszerűsítői, a világszerte nagy megbecsülésnek örvendő Észt Filharmónia Kamarakórusa és Grammy-díjas alapító karnagyuk, Tonu Kaljuste. 

Előadásukban olyan darabok szólalnak meg, amelyek témája illeszkedik az advent ünnepváró hangulatához.

Az észt zenét a misztikus minimalizmust képviselő Arvo Pärt mellett a XIX. századi Cyrillus Kreek reprezentálja a hangversenyen. Felcsendülnek finn kórusművek a késő romantikus, Jean Sibelius és a nála húsz évvel fiatalabb Armas Maasalo műhelyéből – érdekesség, hogy mindkét alkotás észtül szólal meg –, valamint norvég muzsika Knut Nystedt életművéből. Az északi zenék mellett Kodály ritkán elhangzó, kórusra és orgonára írt Laudes organijával tiszteleg a magyar énekkari repertoár nagy megújítója előtt a tallinni kórus és a koncert orgonaművész közreműködője, Kadri Toomoja.
A korhű régizenei praxis egyik leg­izgalmasabb egyéniségeként tartják számon a december 14-i karácsonyi orgonakoncert főszereplőjét, Catalina Vicens orgona- és csembalóművészt. 

A világhírű előadó az együttesei, az Ensemble Servir Antico és a Trio Friman-Ambrosini-Vicens élén érkezik a Müpába, hogy olyan középkori ritkaságokból álló műsort szólaltasson meg, amely a szépséget és örömöt keresve mutatja be a korabeli európai zenék sokszínűségét. A chilei születésű Vicens világszerte ad hangversenyeket, sokrétű pedagógiai tevékenységet folytat, emellett gyűjtemények kurátora és nemzetközi versenyek zsűritagja.
 

A hangverseny vonzerejét fokozza a négy énekeshez és a Müpa hatalmas, 6712 sípos orgonájához csatlakozó különleges hangszerek – lant, citera, fidula, nyckelharpa és portatív orgona – egzotikus hangja. Az előadást 18.30-tól ismeretterjesztő pódiumbeszélgetés előzi meg, amelynek házigazdája Fazekas Gergely zenetörténész.

Borítókép: A Helsinki Barokk Zenekar (Fotó: Müpa)