– Köztudott, hogy minden, valamirevaló kultúrával és történelemmel rendelkező ország – a világ bármely szegletében – menetrendszerűen filmre viszi történelme legnagyobb tablóit, diadalait és kudarcait is – sokszor ennél nagyságrendekkel nagyobb összegeket is elköltve –, s teszi mindezt azért, hogy erősítse az adott társadalom kulturális szövetét, a nemzeti identitást és persze az egészséges patriotizmust – írta a munka kezdetén Rákay Philip, a film kreatív producere.
Az 1848-ban játszódó kalandfilmben korhű díszletek között, a történelemből ismert személyek életre keltésével és grandiózus látványvilág megteremtésével elevenednek meg március 15-e spontán alakuló, mégis elementáris erővel végbemenő eseményei – olvasható a készülő alkotás tájékoztatójában. Tegyük hozzá: a 86 napot felölelő forgatáson több ezer statiszta szerepelt, s a jeleneteket részben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, valamint Sopronban, Esztergomban és Komáromban rögzítették.
– Bárhol is forgattunk, megpróbáltuk tűpontosan reprodukálni az akkori viszonyokat. Ettől az egész filmnek lesz egy nagyon élő, nagyon sűrű szövetű világa. Valahogy úgy képzeljük, mintha a középkor és az újkor közötti utolsó határmezsgyén járnánk – hangsúlyozta újságírónak adott nyilatkozatában Rákay Philip.
A történet – amelynek forgatókönyvét Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip írták – azonban némiképp gazdagabb, mint amennyit a történelemkönyvek erről a napról feljegyeztek. A filmes feszültség ugyanis nagymértékben eltér a történelmi helyzet adta drámai dinamikáktól.
– Adott egy általunk ismert szituáció: Táncsics Mihály hónapok óta börtönben ül egy politikai pamflet miatt, de közben az osztrákok iderendelt főparancsnoka, Ignaz von Lederer látszólag végignézi, ahogy egytucatnyi huszonéves értelmiségi ribilliót csinál a városban. „Ez túl egyszerűnek tűnt” – mutatott rá Rákay Philip. Mint mondta, addig kutattak, amíg kiderült, hogy az osztrákok ekkor már kezdetleges módon ugyan, de elkezdték szervezni a titkosrendőrséget.
– Ekkor találtuk ki a Farkas nevű szereplőnket, egy olyan titkosrendőrt, akit kvázi az alvilágból emeltek ki az osztrákok. Farkas azt a feladatot kapja, hogy Petőfiéket valahogyan vonja ki a forgalomból, de úgy, hogy közben ne öntsön olajat a tűzre. Ekkor indul útjára a hajtóvadászat, ami a valós történelmi stációk közötti történéseket egészíti ki kalandfilmes elemekkel – magyarázta az alkotó egy lapinterjúban.
Petőfi Sándort alakító Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színész ugyancsak a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy nagyon érdekesnek és fontosnak találja a feladatot.
– Volt egy kamerapróba, ahol először csinálták meg a sminkemet, és sokan jöttek oda fodrászok, operatőrök, asszisztensek, hogy úristen, úgy nézel ki, mint Petőfi. Örülök, ha így látják, mert annál hitelesebb lesz az alakítás, de nekem színészileg kell megoldanom a szerepet, ami nagy feladat, hiszen olyan emberről beszélünk, akiről mindenkinek van egy képe – mondta el a színművész.
– Azt szeretnénk, hogy legyen szerethető figura, miközben azért ő nagyon határozott, sokszor talán az önfejűség és az összeférhetetlenség határáig konok személyiség volt – és olyan valaki, aki nélkül a jelenünk elképzelhetetlen lenne. Azért fontos az egész ügy, mert olyan emberekről csinálunk filmet, akik nem szimbolikusan, hanem effektíve az életüket adták azért, hogy mi magyar nyelven beszélhessünk, hogy legyen szabad Magyarország. Az, hogy nem született eddig róluk film, az tarthatatlan helyzet volt – tette hozzá.
A további szerepeket is kiváló művészek kapták. A költő feleségét, Szendrey Júliát Mosolygó Sára formálja meg, Jókai Mórt a filmben a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház tagja, Koltai-Nagy Balázs; Vasvári Pált a budapesti Nemzeti Színházban játszó Fehér Tibor; Irinyi Józsefet a Vígszínház ifjú tehetsége, Ertl Zsombor; Bulyovszky Gyulát a több hazai tévésorozatból is ismert Molnár Gusztáv; Vajda Jánost a Pécsi Nemzeti Színházban fellépő Reider Péter; Vidats Jánost a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház társulatát erősítő Hajdu Tibor, Degré Alajost a budapesti Nemzeti Színházban bizonyító Berettyán Sándor, Irányi Dánielt pedig az Örkény Színházban színpadra lépő Novkov Máté alakítja. A császári titkosrendőrséghez tartozó Farkast Horváth Lajos Ottó Jászai Mari-díjas színész, magyarországi császári-királyi főhadparancsnokságot vezető Léderer Ignácot Lukács Sándor Kossuth-díjas színész játssza. Az események sűrűjébe keveredő pesti nyomdatulajdonost, Landerer Lajost Szerednyey Béla alakítja, míg Emich Gusztávot Nagy Sándor személyesíti meg.
Az NFI támogatásával készülő mozi képi világáért Dobos Tamás operatőr felel, a film rendezője Lóth Balázs, producerek Csincsi Zoltán, Fülöp Péter, Kriskó László és Rákay Philip.
A Most vagy soha! hazai mozipremierje 2024 tavaszán várható a Fórum Hungary forgalmazásában.
Borítókép: Petőfi és a márciusi ifjak (Fotó: Most vagy soha! produkció)
