– Köztudott, hogy minden, valamirevaló kultúrával és történelemmel rendelkező ország – a világ bármely szegletében – menetrendszerűen filmre viszi történelme legnagyobb tablóit, diadalait és kudarcait is – sokszor ennél nagyságrendekkel nagyobb összegeket is elköltve –, s teszi mindezt azért, hogy erősítse az adott társadalom kulturális szövetét, a nemzeti identitást és persze az egészséges patriotizmust – írta a munka kezdetén Rákay Philip, a film kreatív producere.
Az 1848-ban játszódó kalandfilmben korhű díszletek között, a történelemből ismert személyek életre keltésével és grandiózus látványvilág megteremtésével elevenednek meg március 15-e spontán alakuló, mégis elementáris erővel végbemenő eseményei – olvasható a készülő alkotás tájékoztatójában. Tegyük hozzá: a 86 napot felölelő forgatáson több ezer statiszta szerepelt, s a jeleneteket részben a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Andrássy úton, a budai Várban, valamint Sopronban, Esztergomban és Komáromban rögzítették.

– Bárhol is forgattunk, megpróbáltuk tűpontosan reprodukálni az akkori viszonyokat. Ettől az egész filmnek lesz egy nagyon élő, nagyon sűrű szövetű világa. Valahogy úgy képzeljük, mintha a középkor és az újkor közötti utolsó határmezsgyén járnánk – hangsúlyozta újságírónak adott nyilatkozatában Rákay Philip.
A történet – amelynek forgatókönyvét Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip írták – azonban némiképp gazdagabb, mint amennyit a történelemkönyvek erről a napról feljegyeztek. A filmes feszültség ugyanis nagymértékben eltér a történelmi helyzet adta drámai dinamikáktól.
– Adott egy általunk ismert szituáció: Táncsics Mihály hónapok óta börtönben ül egy politikai pamflet miatt, de közben az osztrákok iderendelt főparancsnoka, Ignaz von Lederer látszólag végignézi, ahogy egytucatnyi huszonéves értelmiségi ribilliót csinál a városban. „Ez túl egyszerűnek tűnt” – mutatott rá Rákay Philip. Mint mondta, addig kutattak, amíg kiderült, hogy az osztrákok ekkor már kezdetleges módon ugyan, de elkezdték szervezni a titkosrendőrséget.
– Ekkor találtuk ki a Farkas nevű szereplőnket, egy olyan titkosrendőrt, akit kvázi az alvilágból emeltek ki az osztrákok. Farkas azt a feladatot kapja, hogy Petőfiéket valahogyan vonja ki a forgalomból, de úgy, hogy közben ne öntsön olajat a tűzre. Ekkor indul útjára a hajtóvadászat, ami a valós történelmi stációk közötti történéseket egészíti ki kalandfilmes elemekkel – magyarázta az alkotó egy lapinterjúban.