Sokunk számára ismerős lehet a Feltámadott a tenger vagy éppen a Nyolcvan huszár című film. Ám az elmúlt években hasonló alkotásra magyar filmesek nem vállalkoztak, s Petőfi Sándorék tetteit, szerepét sem dolgozták fel hasonló módon. A Most vagy soha! című film a márciusi ifjak március 14-e este 7 óra és március 15-e este 7 óra közötti történetét meséli el.
Szente Vajk, Kis-Szabó Márk és Rákay Philip, a forgatókönyv írói egyrészt fontosnak tartották, hogy az események ábrázolása megfeleljen a valóságnak, másfelől pedig a történelmi kalandfilm műfaja adta lehetőségekkel is élni kívántak.
– Három évvel ezelőtt kezdtünk el dolgozni a forgatókönyvön, majd hosszú fejlesztési folyamat következett. Például a minden részletében hiteles történeti szál mellé kitaláltunk egy olyan fiktív cselekménysort, amely teljesen a mi fantáziánk szüleménye. Minderre persze nem azért volt szükség, mert nem tisztelnénk kellőképpen a hőseinket, épp ellenkezőleg. Emelni akartuk a tétet, meg szerettük volna mutatni, valójában mekkora áldozatot is vállaltak Petőfiék. Amikor sorra vesszük a dokumentált 1848-as márciusi eseményeket, bizony nem igazán derül ki, mekkora erővel, milyen elnyomó gépezettel álltak ők szemben. A háttérben valószínűleg tettek is lépéseket ellenük, de hogy az osztrákok meddig mehettek el, azt valószínűleg sosem tudjuk meg pontosan. Így aztán a filmírói fantázia teremtette meg ezt a feszültséget, ami a kalandfilmes szálat adja majd – mondta Rákay Philip, a film egyik forgatókönyvírója és kreatív producere, aki gyerekkora óta a korszak és Petőfi tisztelője. Kiemelte, hogy a filmen keresztül megpróbálja átadni a Petőfi-rajongását:
Közel áll hozzám ez a világ. Hétéves lehettem, amikor édesapám a kezembe adott egy ütött-kopott pirosas színű kötetet, Petőfi összes költeményeit. Ekkor kezdetem olvasni Petőfit, majd meg is tanultam a kedvenc verseket. Lenyűgözött az a könnyed szépség és őszinte tisztaság, ahogy Petőfi bánt a szavakkal. Ez pedig elkísért a felnőtt korba is, hiszen a korszak komoly gyűjtője lettem. Szerencsés vagyok, hiszen néhány első kiadású Petőfi kötetre is sikerült szert tennem, de van eredeti Nemzeti dal példányom is.
Hajtóvadászat Petőfi után
A szerzőknek tehát meg kellett teremteni a filmes feszültséget. Adott egy általunk ismert szituáció: Táncsics Mihály hónapok óta börtönben ül egy politikai pamflet miatt, de közben az osztrákok iderendelt főparancsnoka Ignaz von Lederer látszólag végignézi, ahogy egy tucatnyi huszonéves értelmiségi ribilliót csinál a városban. „Ez túl egyszerűnek tűnt” – mutatott rá Rákay Philip. Mint mondta, addig kutattak, amíg kiderült, hogy az osztrákok ekkor már kezdetleges módon ugyan, de elkezdték szervezni a titkosrendőrséget. – Ekkor találtuk ki a Farkas nevű szereplőnket, egy olyan titkosrendőrt, akit kvázi az alvilágból emeltek ki az osztrákok. Farkas azt a feladatot kapja, hogy Petőfiéket valahogyan vonja ki a forgalomból, de úgy, hogy közben ne öntsön olajat a tűzre. Ekkor indul útjára a hajtóvadászat, ami a valós történelmi stációk közötti történéseket egészíti ki kalandfilmes elemekkel – magyarázta.