Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy a film bemutatja majd azt a mongol sereget, amely napok alatt hódított meg országokat, és azt a IV. Bélát, aki megállította a mongol inváziót és újjáépítette az országot.
A film a leghatékonyabb eszköz ezen történelmi események széles körű ismertetésére. A főigazgató kifejezetten örül, hogy IV. Bélával kapcsolatban készül film, akiről illene, és kell is többet tudnunk.
Mert lehet, hogy nem ő volt a legjobb lovas, a legjobb íjász, a legjobb fejszámoló vagy a legjobb írnok, de hogy a legjobb szervező volt, az biztos. Felismerte, hogy az az ország érdeke, ha a legjobb szakemberekkel veszi magát körül, és így újjá tudta építeni az országot, megszervezte működését, védelmét, pillanatok alatt megerősítette hatalmát, ezáltal tovább stabilizálta a Magyar Királyságot. Méltán viseli a „második honalapító” nevet.
Hidán Csaba László történész, az intézet tudományos főmunkatársa a rendezvényen bemutatta a történelmi hátteret és a Mongol Birodalom magyarországi hadjáratával kapcsolatos legújabb felfedezéseket. A történész elmondta, hogy a magyar seregek vereséget szenvedtek Muhinál, de az nem volt olyan mértékű, hogy 1242 tavaszán ne tudtak volna három vármegyét és hatvan várat visszafoglalni az országot megtámadó, IV. Béla királyt kirabló és megzsaroló II. Frigyes osztrák hercegtől. Mindez nem sikerült volna, ha a királyi sereg nagy része valóban odaveszett volna Muhinál. Mint mondta, keleti források rámutatnak a mongolok között már a hadjárat kezdetén meglévő egyenetlenségre, a Batu kán és hadvezérei közti, a filmben is bemutatott ellentétekre.
Fonyódi Tibor, a Nemzeti Filmintézet tartalomfejlesztési igazgatója beszélt többek között arról, hogy 2019-től készülnek újra hazánkban történelmi játékfilmek, ez pedig egy hiánypótló alkotás. Sípos Kornél, a film producere megosztotta a sajtótájékoztató résztvevőivel, hogy egy mongóliai utazásakor támadt az az ötlete, hogy filmet kellene erről a történelmi korszakról készíteni. Találkozott Obrusánszky Borbála történésszel, mongóliai nagykövettel, aki segítette a film létrejöttét.
A mongol és a magyar nemzet történelmi kapcsolódását filmvászonra vivő, 1242 – A Nyugat kapujában című alkotás világsztárok közreműködésével mutatja be a Belső-Ázsiából nyugat felé terjeszkedő törzsek kíméletlen pusztítását. A neves szereplőgárdát felvonultató film a nagy kán halálhírét hozó futár érkezésétől Batu kán döntéséig eltelő 72 óra eseményeit dolgozza fel. Sípos Kornél kiemelte, hogy a mű alapját a történelem adja, de fikció lesz.
A történelmi kalandfilm négy ország közreműködésével készül, világsztárok mellett magyar színészek is játszanak a darabban. A film a XIII. századba repít vissza, amikor Batu kán, a világhódító Dzsingisz kán unokája, a sztyeppe kegyelmet nem ismerő ura seregével Esztergom falai alá ér. Európa meghódítása előtt el kell söpörnie útjából a magyar várat. A maroknyi védő Eusebius kanonok és a spanyol zsoldoskapitány, Simon vezetésével az utolsó rohamra készül, segítségre nem számíthatnak. Talán a pápai legátus érkezése és a mongol holdújév ünnepe ad egy kis haladékot a magyaroknak. A filmet várhatóan jövő év decemberében mutatják be.
A sajtótájékoztatón bemutatkoztak az 1241 – Farkasnak foga közt című képregény alkotói is: Pásztor Tibor, Zórád Ernő, a magyar képregény egyik legnagyobb alakjának utolsó tanítványa és Várai Artúr. Pásztor Tibor fekete-fehér rajzaiból Várai Artúr rajzaival és Lakner Gizi színezésével egy történelmi képregény született, ami a készülő film, az 1242 – A Nyugat kapujában előzménytörténete is egyben. Várai Artúr elmondta, hogy az 1241 – Farkasnak foga közt című kötetük a rusztikusan megrajzolt, hagyományos magyar képregény stílusában készült, történetét Sinomino-Mészáros János írta.
Borítókép: Horváth-Lugossy Gábor (Fotó: Nagy Balázs)
