Szorgalom és hivatástudat

Pászthy Júlia szoprán művészete elismeréseként 1981-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1998-ban a Bartók–Pásztory-díjat, 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2018-ban a Magyar Állami Operaház örökös tagja lett. A Gödön élő opera-énekesnő 2017-ben a város alkotó- és előadóművész díjában részesült.

Magyar Nemzet
2022. 12. 12. 10:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pászthy Júlia Egerben született, zenei tanulmányait a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte. 1970-től 1974-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakos hallgatója volt, ahol mások mellett Lukács Miklós és Mikó András karmester tanította, évfolyamtársa volt Kincses Veronika és Sass Sylvia. A Zeneakadémián Menotti A telefon című vígoperájával diplomázott, ezt később a televízió is nagy sikerrel mutatta be. 

                  Számos rangos énekversenyen indult és kapott díjat.                                Fotó: Juliapaszthy.com

 

Pályája elején több rangos hazai és nemzetközi énekversenyeken szerepelt sikeresen: a Bach-énekversenyen harmadik lett, a Kodály Zoltán Énekversenyen második díjat, az oostendei énekversenyen különdíjat nyert.

Énekhangjára a zürichi operaház is felfigyelt, előbb a Csárdáskirálynő című operettbe, majd Verdi Rigoletto című operájában Gilda szerepére hívták.

 

Egy alkalommal arra a kérdésre, hogy mi az operaéneklés titka, így válaszolt Pászthy Júlia: 

Alapvetően kell hogy legyen az embernek talentuma – arról ugye nem tehet, azt kapja. De emellé kell a szorgalom és az elhivatottság. Viszont, ha örömödet leled abban, amit csinálsz, akkor egy idő után már fel sem tűnik, hogy mindehhez mennyi szorgos munka kell.

 

Pászthy Júlia Az impresszárió című operában. Forrás: YouTube

 

Diplomáját kézhez véve a Magyar Állami Operaház szerződtette, ahol még főiskolásként lépett először színpadra mint Mozart A varázsfuvola című operájában a három fiú egyike. Első fontos feladatát 27 évesen kapta, Gluck Orfeusz című operájában Eurüdikét formálta meg. Az intézménynek negyedszázadon át volt az egyik legfoglalkoztatottabb lírai szopránja. 1995-től a Zeneakadémia magánénektanára, növendékei közt volt mások mellett a szoprán Baráth Emőke, s több énekverseny zsűritagjaként működött közre. 

Számos koncert-, lemez-, tévé- és rádiófelvételt készített – egy nyilatkozata szerint 450 órányi rádiófelvétele van –, s a tévé zenés színházának több előadását rögzítették vele. 

 

Johann Strauss Gála 1989-ben. Fotó: Juliapaszthy.com

 

A színpadon legjobban Verdi Falstaff című operájában Annuska, illetve Richard Strauss A rózsalovagjának Sophie szerepében érezte magát. A világ több pontján fellépett opera- és operettszerepben egyaránt, mások mellett olyan karmesterek dirigálták, mint Lamberto Gardelli, Kobajasi Kenicsiró, Fischer Iván, Fischer Ádám, Ferencsik János, Riccardo Chailly, Giuseppe Patane, Peskó Zoltán. Gyermekei a családi hagyományt folytatják: Bálint fia orgona- és klarinétművész, zeneszerző és karmester, lánya, Karosi Júlia dzsesszénekesnő.

 

Borítókép: Pászthy Júlia arcképe bakelitlemezen (Fotó: Juliapaszthy.com)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.