A magyar kultúra napját köszöntik újságíróink

A Magyar Nemzet nemcsak elkötelezett napilap, de kulturális műhely is.

Szatmárcseke, 2014. október 31. A 23 évig Szatmárcsekén élt költő, Kölcsey Ferenc egész alakos ülő bronzszobra, Marton László alkotása Szatmárcsekén, a Művelődési ház előtt 2014. október 31-én. Az egykori Kölcsey-kúria helye ma történelmi emlékhely. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: MTI/Balázs Attila

Küzdelmes hétköznapok vesznek körül minket. Megpróbáljuk kiszűrni az álhírek közül a valódi információkat, a nyilvánosságért tülekedő állítások mögül előkotorni a valóban fontos eseményeket, megpróbáljuk rendbe szedni a tényeket, hogy értelmesnek tűnjön az a valóság, amit mutatunk, megpróbáljuk elválasztani a hazug propagandát és a tényszerű összefüggéseket. Politikai ellenfeleink kígyót-békát kiabálnak ránk, barátaink néha elismerően bólintanak: s ilyenkor mi tudjuk, jó irányban haladunk, azon az úton járunk, amelyet 1938-ban jelölt ki a Magyar Nemzetnek Pethő Sándor: a szellemi önvédelem útján vagyunk.

A Magyar Nemzet azonban nemcsak elkötelezett napilap, de kulturális műhely is, amelynek tagjai tudják, magyarságunk értékeit nem elég védelmezni. Ahhoz, hogy ne csak őrizzük, mint valami titkos tudást, de élni és élvezni is tudjuk műveltségünk felfoghatatlan gazdagságát, újra és újra meg kell mutatni értékeinket.

Elő kell szedegetni kincseinket, számba kell venni, mi mindent halmoztunk föl az elmúlt évezredben, s hoztunk a múlt mélységes mély erdejéből, mi mindent őrzünk emlékeinkben, szívünkben, lelkünkben. 2023-ban nagyszabású vállalkozást indít szerkesztőségünk. Lapunk újságírói, publicistái egy-egy jeles kulturális ünnep dátumához közeledve közreadják, mit gondolnak a magyar kultúráról: mit gondolnak költészetünkről, prózairodalmunkról, miként vélekednek a családról, a hitről, a hazáról.

Személyes élmények, egyedi inspirációk építik föl ezt a sorozatot, mégis úgy hisszük, tükrözni fogja a lapunk szellemiségét, és még inkább hisszük, hogy olyan írásokat találnak majd itt olvasóink, amelyek révén kedvet kapnak ahhoz, hogy – felidézve életük egy-egy felemelő kulturális élményét – vitatkozzanak velünk, kedvet kapnak ahhoz, hogy olyan kulturális kincseink között is válogassanak, amelyekre eddig nem figyeltek, s még inkább ahhoz, hogy értékeink sokaságát barátaik figyelmébe ajánlják.

A magyar kultúra napját köszöntő sorozatunkban lesz szó Sík Sándor Regös énekéről, Móricz Tündérkertjéről, Madách Tragédiájáról, Csáth Gézáról, Méhes Györgyről, de még arról is, hogyan bukkant munkatársunk Almásy László nyomára a Szahara kellős közepén, vagy arról, hogyan és miképpen őrzik nyelvüket és kultúrájukat a nyugatra szakadt magyarok.

Úgy hisszük, gazdag olvasnivalót, tartalmas cikkeket kínálunk. Kérjük, tartsanak velünk online felületünkön!

Borítókép: A huszonhárom évig Szatmárcsekén élt költő, Kölcsey Ferenc egész alakos, ülő bronzszobra (Fotó: MTI/Balázs Attila)