A több mint tíz évvel ezelőtt elkezdett, Jernyei Kiss János művészettörténész által vezetett, barokk freskókra fókuszáló OTKA-projekt figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet. A szakmai munka gyümölcsei pedig kétségkívül azok a kötetek, amelyek mindenki számára megismerhetővé teszik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja által végzett művészettörténeti vizsgálatokat. A kutatócsoport négy kötetet tervezett az MMA Kiadó, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiadásában. A könyvsorozat grafikai tervezője Király Gábor, a sorozat pedig 2021-ben az ünnepi könyvhét „Szép könyv” versenyén elnyerte a köztársasági elnök különdíját.
A gazdag fotóanyaggal közreadott kötet első darabja Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye, míg a második Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye freskóemlékeit mutatta be. A legújabb Barokk freskófestészet Magyarországon című kiadvány Győr-Moson-Sopron és Vas megye freskóemlékeit tartalmazza.
– A Magyar Művészeti Akadémia alapvetően a kortárs magyar művészeti élet minél szélesebb spektrumának a támogatására jött létre. Egyfelől ez nagyon fontos feladata, másfelől természetesen a legkiválóbb művészeti és művészetelméleti szakembereink személyes megismerésének egyik lehetséges formája – hangsúlyozta Richly Gábor, az MMA főtitkára. – Amikor a kortárs magyar művészeti élet támogatásában gondolkodunk, akkor az MMA-nak szerencsére nagy apparátus áll rendelkezésére, ösztöndíjaktól kezdve egészen a díjakig. Ha kortárs művészetet kutatunk, nem hanyagolhatjuk el a XX. századi előzmények alapos kutatását, s néhány kivételes esetben korábbi évszázadok beható ismeretét és tanulmányozását sem. (…) A Magyar Művészeti Akadémia eszközrendszeréhez hozzátartozik az a hat intézményből álló intézménycsalád is, amelynek része a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, amelynek egyik eleme a Magyar Művészeti Akadémia kiadója is – fejtette ki a főtitkár.
Az érdeklődők számára azonban a barokk freskók nemcsak esztétikai élményt, hanem intellektuális kalandot is jelentenek. A kiadványban helyet kapott tanulmányok pedig segítenek időben és térben is elhelyezni a freskókat, illetve az adott történelmi korszak dokumentumainak felhasználásában ismertetik a jelen emberének sokszor ismeretlen kultúrát, életmódot is. „A könyv segít megismerni a barokk kor emberének gondolkodásmódját, értékrendjét, az őket motiváló vágyakat és kísértő félelmeiket” – olvasható a több mint hatszáz oldalas könyv kiajánló szövegében, amely valóban túlmutat egy egyszerű művészettörténeti munkán.
– Úgy gondolom, hogy a barokk freskófestészettel foglalkozni igazából olyan cél, ami akár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem küldetésnyilatkozatában is szerepelhetne – méltatta a kötetet a bemutatón Péter Gábor, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja.
Gayhoffer-Kovács Gábor, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ munkatársa és Jernyei Kiss János, a PPKE oktatója és a kutatás vezetője elmondták, hogy komoly technikai apparátussal sikerült a forráskutatást, majd a feldolgozást elvégezni. Ennek segítségével a kutatók a freskófestők perspektívájából tudták elemezni a képeket, anélkül, hogy nekik állványt kellett volna építeni. De nemcsak a tudományos munka, hanem annak eredménye is világszínvonalú, s bizonyára a hazai barokk freskófestészet-kutatás meghatározó műveivé válnak majd e kötetek. A kiadványban a műveket magukba foglaló épületeken túl szó esik azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről is. Sőt, a gazdag képanyagon és értő bemutatásokon keresztül nemcsak a honi barokk freskófestészet története, hanem a korszak gondolkodásmódja és esztétikája is jobban megérthető.
Borítókép: a kiadvány (Fotó: Mirkó István)
