Élő közvetítés
Magyarország
ÉLŐ
Svájc

Minőségi kiállítások a Ludwig Múzeumban

A koronavírus-járvány után a Ludwig Múzeumban a látogatók száma ismét megközelíti az évi százezret. Hogy mire készülnek idén, azt Fabényi Julia, a múzeum igazgatója jelentette be.

Pásztor D. Attila
2023. 02. 02. 6:11
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fabényi Julia mindenekelőtt röviden összefoglalta az eltelt három év történéseit, milyen változásokat hoztak a karanténesztendők a múzeumi világban. Mindenekelőtt a kiállítások online térbe terelése teremtett versenyhelyzetet az intézmények között. A verseny eredménye mérhető a kattintás­számokkal. 

„A Ludwig Múzeum folytatja küldetését, a gyűjteményéhez illő, minőségi kortárs művészetek megjelenítését”

 – ígérte az igazgató, majd ismertette a tavalyi számokat: tizenegy kiállításukra 82 500-an váltottak jegyet. 

– A külföldi turisták hiányoznak még ahhoz, hogy újra elérjük az évi százezres látogatottságot – jegyezte meg, hozzátéve: az előző évadban debütált a többkurátoros modelljük.

LENGYEL András
Felhőkabát (1981-2004) című installáció Lengyel András ...minden fent van a felhőben... című kiállításának sajtóbemutatóján a Ludwig Múzeumban 2023. február 1-jén. Lengyel András, a magyar neoavantgárd második generációja jeles alakjának eddigi pályafutását tekinti át a mostani tárlat, amely február 3-tól május 28-ig látható a Ludwig Múzeum első emeletén (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

Hogyan növeli a digitális élményt a Ludwig Múzeum? 

Hemrik László, a kortárs művészeti múzeumpedagógiai módszertani központ osztályvezetője kifejtette, hogy egy korszerű múzeum feladata a XXI. században, hogy a kiállításait, a gyűjteményét minél szélesebb körrel tudja megosztani. Ennek szellemében kapcsolódott be a Ludwig Múzeum a tehetséggondozásba, a családi programokba. 

– Nagyon fontos a digitális platform – hangsúlyozta az osztályvezető, megjegyezve: programjaikkal elérték a pandémia előtti látogatószámot. Fabényi Julia hozzátette: a Ludwig Múzeum egyedül képviseli a kortárs művészeti művészetpedagógiát.

Az igazgató megemlítette, hogy az ukrán gyűjteményükbe olyan képeket vásároltak, amelyek színtisztán a háborúval foglalkoznak, majd áttért ennek az évadnak az ismertetésére. 

Az első Lengyel András kiállítása lesz. 2013 óta igyekszünk a neoavantgarde generációt sok irányból megközelíteni, az 1970-es években színre lépő művészeket, akik eljutottak a műfaji keretek határáig 

– fejtette ki a „…minden fent van a felhőben…” című tárlat kapcsán.

Milyen programokat kínál 2023-ban a Ludwig Múzeum? 

Március végén nyit Boris Lurie és Wolf Vostell közös kiállítása.

– Lurie eddig teljesen ismeretlen alkotó volt, akit Wolf Vostell, a fluxus fenegyereke fedezett fel a hatvanas években tett New York-i látogatásakor. Boris Lurie-ról az igazgató elmondta: a holo­kauszt túlélője, szülei és nőrokonai mind meghaltak a rigai gettóban, ő édesapjával 1945 után Amerikába emigrált. Az ötvenes évek végétől mindkét művész radikális módon foglalkozott a soával. 

Abban az időben, amikor a háború még mindig tabutémának számított a társadalom jelentős részének, ők olyan művészetet választottak, amely szembesítette a nézőt ezzel a fájdalmas időszakkal. A háborús bűnök legmegdöbbentőbb képeit felszínes reklámképekkel kombináló műveik egyben vádiratot jelentenek a háború utáni fogyasztói társadalom ellen, amely egyszerűen újraindult, nem törődve a zsidók és az áldozatok elszenvedett traumáival.

Júniustól látogatható a Cukizmus elnevezésű, az új figurativitást számba vevő kiállítás. A nemzetközi válogatás célja, hogy kontextusba helyezze a kortárs művészet, különösen a festészet egyik világszerte elterjedt új és aktuális tendenciáját. 

A jellemzően a középgenerációhoz tartozó művészek alkotásaikban előszeretettel emelik be és gondolják újra a főként a kilencvenes évek rajzfilmjeiből ismert figurákat. A kiállított munkák könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniá­val közelítenek a társadalmat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz.

– Az év végén Till Brönner trombitás, dzsesszzenész fotóit a Müpával közösen mutatjuk be, egy koncertsorozattal kísérve – árulta el az igazgató. 

Till Brönnert a zenetörténet a legsikeresebb német dzsesszmuzsikusok között tartja számon. Igazi trombitavirtuóz, aki muzsikájával és fotográ­fiáival meggyőzően mutatja be korunk életérzését. Saját identitása keresésén keresztül, összművészeti eszköztárral dolgozva, képes értelmezni az európai képet. Legyen szó portrékról, tájképekről, ipari tájról vagy építészetről, mint érzékeny megfigyelő dokumentálja és tematizálja nemcsak a kontinens fejleményeit és társadalmi tendenciát, hanem a válságokkal küzdő világot.

Az Esterházy Privatstiftung idén ismét meghirdeti az Esterházy Art Awardot. A benyújtott pályázatokból egy nemzetközi szakmai zsűri választja ki a díjra jelölt maximum 25 művészt, általában 250-280 jelentkezőből. A short listbe került alkotásokat december közepétől nézhetjük meg a Ludwig Múzeumban.

Borítókép: riasztó jelképekkel fogadja az érdeklődőket Lengyel András tárlata (Fotó: Havran Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.