Rekviemek csendülnek fel a Szent Efrém Férfikar koncertjén

Az ukrajnai civil áldozatokra emlékező koncertet ad a Szent Efrém Férfikar február 23-án este a Zeneakadémián. A hangversenyen többek között felhangzik a kar egyik tagjának, a kárpátaljai születésű Papp Viktornak erre az alkalomra írt kompozíciója, a Requiem ukrán és latin nyelven, valamint Liszt Ferenc ritkán hallható férfikari Requiemje, melyet két gyermeke és édesanyja elvesztése után írt a zeneszerző. A hangverseny a Zeneakadémia és a Szent Efrém Férfikar közös szervezésében valósul meg.

2023. 02. 13. 13:00
Fotó: ODPICTURES ART STUDIO | HUNGARY
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A műsor első felében felhangzik a görögkatolikus halottakról megemlékező szertartás, a Panachida egyik himnusza: „A megdicsőült igazak lelkeivel” című tropár, majd Hildur Guðnadóttir izlandi zeneszerző feldolgozása következik, amelynek liturgikus szövege eredetileg ugyanennek a szertartásnak a részét képezi és a Chernobil című sorozat emlékezetes fináléjában volt hallható: Hildur Guðnadóttir Vicsnaja pamjaty – Boldog nyugalmat.

A Szent Efrém Férfikar egyik korábbi koncertje                             Fotó: Orbán Domonkos

Ezután Papp Viktor Ukrán requiem című művét adják elő. Papp Viktor a Szent Efrém Férfikar tagja, aki számos feldolgozást készített már az együttesnek. Az Ungváron született fiatal zeneszerző Ukrán requiemjének szövege szó szerinti fordítás az eredeti latin szövegből, azonban több helyen a latin szöveg is belekeveredik az ukrán verssorok közé. Érdekesen fonódnak össze a keleti és a nyugati liturgikus hagyományok a műben, amiben a szerző és az előadók azokról a civilekről emlékeznek meg, akik sokszor saját házukban, lakásukban, kocsijukban, az utcán sétálva, biciklizés vagy bármilyen hétköznapi tevékenység közben vesztették életüket.

A koncert második felében felcsendülő Requiem Liszt Ferenc egyik ritkán hallható egyházi kórusműve.

A mű férfiszólókra és férfikarra íródott, orgona- és visszafogott (ad libitum) hangszerkísérettel. 

A Requiem az utolsó mű Liszt misekompozícióinak sorában, 1867–1868-ban írta, abban az időszakban, amit megelőzően számos tragikus megrázkódtatás érte: 1859 végén meghalt Daniel fia tüdőbetegségben, fiatalabb lánya, Blandine, 1862-ben hunyt el szülés után, 1866-ban pedig az édesanyját vesztette el.

A Liszt- és érdemes művész díjas Bubnó Tamás, a Szent Efrém Férfikar alapítója a közösségi oldalukon egy bejelentkezés során elmondta, hogy miért érdekes zeneileg és fontos kulturálisan Liszt Ferenc férfikari gyászmiséje, mit jelentett a mester életében és hogy neki személyesen miért jelent nagyon sokat ez a mű.

Liszt Requiemje a mi Kárpát-medencei nagy művünk, amiben benne van az itt élő népek hite, fájdalma, transzcendens gondolkodása, ráadásul zseniális darab

– mondta Bubnó Tamás.

A nyolctagú együttes a bizánci zenei repertoár mellett Bartók-, Liszt- és Kodály-műveket, kortárs szerzők darabjait és saját feldolgozásokat is rendszeresen tűz műsorra itthon és világszerte.

 Horváth Márton Levente orgonistával, Tóth Benedek ütőhangszeres művésszel és rézfúvós muzsikusokkal lépnek színpadra ezen az estén.

Borítókép: A Szent Efrém Férfikar (Fotó: Orbán Domonkos)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.