Demeter Szilárd a magyar szabadságról. Fotó: A szerző felvétele
Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A magyar szabadság kulcsa a haza, hangsúlyozta ünnepi beszédében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója Gyulán, az 1848-as márciusi forradalom kitörésének évfordulóján. Kiemelte: 175 évvel ezelőtt arra a kérdésre, mit kíván a magyar nemzet, az a válasz fogalmazódott meg, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés.
A béke és a szabadság megtartásának fontosságáról beszélt Demeter Szilárd a március 15-i gyulai ünnepségen. Fotó: A szerző felvétele
Demeter Szilárd Kossuth Lajost is idézte, aki azt írta: mi nemcsak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni.
A PIM főigazgatója felidézte: 175 éve, amikor az egész világ felfordult, kizárólag Magyarországon zajlott békésen a forradalom. Amíg mások fegyvert fogtak, a magyarok verset írtak. Európában dörögtek az ágyúk, a magyar fővárosban Petőfi Sándor szavalta el a Nemzeti dalt, Jókai Mór olvasta fel a 12 pontot. Ahogyan Márai Sándor szavakba öntötte: a költők voltak azok, akik a legelőből később hazát csináltak.
Demeter Szilárd szerint bizonyság erre, hogy három vers jelölte ki a magyar szabadság és hazaszeretet tartalmát és kereteit. Ezt a három verset egy szűk emberöltő alatt alkották: 1823-ban született meg a Himnusz, 1836-ban írta Vörösmarty Mihály a Szózatot, 1848. március 15-én hangzott el először a Nemzeti dal.
1784-ben II. József osztrák császár és magyar király nyelvrendeletében a latin helyett a németet tette meg Magyarország hivatalos nyelvévé. A vármegyékben a rendelet nagy felháborodást okozott, ettől kezdődően a nyelvügy politikai kérdéssé változott, mutatott rá a főigazgató, szóba hozva Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát, amelynek képviselői tisztázták: a magyar nyelv nem metafizikus nyelv, hanem költői. A költői igazság pedig a legmagasabb rendű igazság.
Néhány évtizeddel később, az 1831-es kolerajárvány a korábban filozófiai fogalomként kezelt nemzethalált hozta testközelbe, hiszen több mint félmillió magyar ember betegedett meg, akiknek több mint fele esett áldozatául a világjárványnak. – Mi volt erre a válasz?
1848. március 15-én a magyarok a saját kezükbe vették a sorsukat
– mutatott rá a PIM főigazgatója.
Az első igazi magyar forradalom Demeter Szilárd szerint magyar nyelven szólalt meg, békés volt és költői. Nem rombolt, hanem épített. Nem a tagadást szaporította, hanem az igeneket. Nem engedni a negyvennyolcból azt jelentette, amit Kölcsey Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy „Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.” Kossuth tanításában viszont azt, hogy „mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia.”
Nem engedni a negyvennyolcból Széchenyi István útmutatása szerint „azokból a kövekből, amelyek az utunkba gördülnek, kis ügyességgel lépcsőt építhetünk”, Deák Ferenc példamutatása alapján pedig jobban is tudjuk szeretni a hazát, mint gyűlölni az ellenségeinket. Eötvös József megfogalmazásában ugyanez a gondolat így hangzott: „vannak dolgok, amelyeket csak az érez, akinek esze van, és vannak olyanok, amelyeket csak az ért, akinek szíve”.
Nem engedni negyvennyolcból azt is jelenti Petőfi életpéldája által, hogy ha hí a haza, mennünk kell. A szabadságharcok arról tanúskodnak, hogy készek voltunk az életünket áldozni a magyar szabadságért
– mondta Demeter Szilárd. Hozzátette: az 1848-as vértelen forradalmat véres szabadságharc követte. Ebben áldozta fel az életét a hazáéért Petőfi Sándor is. Az események során a nemzetőrök honvédekké váltak, és megalakult a Magyar Honvédség.
A március 15-i ünnepségen a Kormorán együttes Petőfi Sándort idézte. Fotó: A szerző felvétele
Közvetlen a szomszédunkban ma is szólnak a fegyverek, emberek ezreinek az életét oltják ki naponta. Mi a béke pártján állunk. Nem akarunk háborút, nem gyávaságból, hanem mert az emberi élet szentségét hisszük és valljuk. Több mint ezer esztendeje az élet kultúráját erősítjük a Kárpát-medencében. Nem kérünk a halál kultúrájából. A mi szabadságunk, a magyar szabadság az élet szabadsága
– emelte ki Demeter Szilárd a gyulai ünnepi megemlékezésen.
A PIM főigazgatója úgy vélte, 175 éve nem kérdés, hogy mi, magyarok csak szabadok lehetünk. A kérdés inkább a hogyanra vonatkozik: hogyan legyünk szabadok? Az elmúlt 175 évben azt tanultuk meg, hogy a szabadságunkért naponta meg kell küzdenünk, a legnagyobb áldozatokra is készen kell lennünk, akárcsak Petőfi, aki ezt így öntötte költői képbe: „Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.”
Demeter Szilárd zárógondolatában aláhúzta:
175 éve egyetlen vezérfonal köti össze a nemzedékeket, és ez így hangzik: éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Az ünnepségen a Kormorán együttes és az Erkel Ferenc vegyeskar lépett fel, majd koszorúzás következett a Petőfi-szobornál, délben a város kiválóságait tüntették ki.
Borítókép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszédet mond a gyulai városháza dísztermében a március 15-i ünnepségen (Fotó: A szerző felvétele)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
