Demeter Szilárd: A magyar szabadság az élet szabadsága!

Az 1848-as márciusi események és a jelen között vont párhuzamot a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.

Demeter Szilárd a magyar szabadságról. Fotó: A szerző felvétele

Demeter Szilárd szerint bizonyság erre, hogy három vers jelölte ki a magyar szabadság és hazaszeretet tartalmát és kereteit. Ezt a három verset egy szűk emberöltő alatt alkották: 1823-ban született meg a Himnusz, 1836-ban írta Vörösmarty Mihály a Szózatot, 1848. március 15-én hangzott el először a Nemzeti dal.

1784-ben II. József osztrák császár és magyar király nyelvrendeletében a latin helyett a németet tette meg Magyarország hivatalos nyelvévé. A vármegyékben a rendelet nagy felháborodást okozott, ettől kezdődően a nyelvügy politikai kérdéssé változott, mutatott rá a főigazgató, szóba hozva Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalmát, amelynek képviselői tisztázták: a magyar nyelv nem metafizikus nyelv, hanem költői. A költői igazság pedig a legmagasabb rendű igazság. 

Néhány évtizeddel később, az 1831-es kolerajárvány a korábban filozófiai fogalomként kezelt nemzethalált hozta testközelbe, hiszen több mint félmillió magyar ember betegedett meg, akiknek több mint fele esett áldozatául a világjárványnak. 
– Mi volt erre a válasz? 

1848. március 15-én a magyarok a saját kezükbe vették a sorsukat

 – mutatott rá a PIM főigazgatója.

Az első igazi magyar forradalom Demeter Szilárd szerint magyar nyelven szólalt meg, békés volt és költői. Nem rombolt, hanem épített. Nem a tagadást szaporította, hanem az igeneket. Nem engedni a negyvennyolcból azt jelentette, amit Kölcsey Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy „Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.” Kossuth tanításában viszont azt, hogy „mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia.”

Nem engedni a negyvennyolcból Széchenyi István útmutatása szerint „azokból a kövekből, amelyek az utunkba gördülnek, kis ügyességgel lépcsőt építhetünk”, Deák Ferenc példamutatása alapján pedig jobban is tudjuk szeretni a hazát, mint gyűlölni az ellenségeinket. Eötvös József megfogalmazásában ugyanez a gondolat így hangzott: „vannak dolgok, amelyeket csak az érez, akinek esze van, és vannak olyanok, amelyeket csak az ért, akinek szíve”.

Nem engedni negyvennyolcból azt is jelenti Petőfi életpéldája által, hogy ha hí a haza, mennünk kell. A szabadságharcok arról tanúskodnak, hogy készek voltunk az életünket áldozni a magyar szabadságért

– mondta Demeter Szilárd. Hozzátette: az 1848-as vértelen forradalmat véres szabadságharc követte. Ebben áldozta fel az életét a hazáéért Petőfi Sándor is. Az események során a nemzetőrök honvédekké váltak, és megalakult a Magyar Honvédség. 

A március 15-i ünnepségen a Kormorán együttes Petőfi Sándort idézte. Fotó: A szerző felvétele

Közvetlen a szomszédunkban ma is szólnak a fegyverek, emberek ezreinek az életét oltják ki naponta. Mi a béke pártján állunk. Nem akarunk háborút, nem gyávaságból, hanem mert az emberi élet szentségét hisszük és valljuk. Több mint ezer esztendeje az élet kultúráját erősítjük a Kárpát-medencében. Nem kérünk a halál kultúrájából. A mi szabadságunk, a magyar szabadság az élet szabadsága

– emelte ki Demeter Szilárd a gyulai ünnepi megemlékezésen. 

A PIM főigazgatója úgy vélte, 175 éve nem kérdés, hogy mi, magyarok csak szabadok lehetünk. A kérdés inkább a hogyanra vonatkozik: hogyan legyünk szabadok? Az elmúlt 175 évben azt tanultuk meg, hogy a szabadságunkért naponta meg kell küzdenünk, a legnagyobb áldozatokra is készen kell lennünk, akárcsak Petőfi, aki ezt így öntötte költői képbe: „Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” 

Demeter Szilárd zárógondolatában aláhúzta: 

175 éve egyetlen vezérfonal köti össze a nemzedékeket, és ez így hangzik: éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

Az ünnepségen a Kormorán együttes és az Erkel Ferenc vegyeskar lépett fel, majd koszorúzás következett a Petőfi-szobornál, délben a város kiválóságait tüntették ki. 

Borítókép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszédet mond a gyulai városháza dísztermében a március 15-i ünnepségen (Fotó: A szerző felvétele)