A hagyomány úgy tartja, Petőfi Sándor utolsó estéjét 1849. július 30-án Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria kertjében, egy terebélyes körtefa alatt töltötte, majd másnap e városkából indult fehéregyházi útjára. A Segesvár melletti település határában megvívott ütközetben azután nyoma veszett.
Mikó Imre, Petőfi jeles kutatója úgy tartotta: az öreg körtefa Petőfi egyetlen élő tanúja, miként írta: „Mondják, hogy a Gyárfás-család időnként marhavérrel öntözte meg a tövét, és így maradt meg.” Az 1950-es években Kányádi Sándor verset írt a fáról, Haldoklik az öreg tanú címmel. Ennek kezdősorai kerültek a székelykeresztúri körtefacsonkra: „Haldoklik az öreg tanú / Petőfi vén körtefája / Azt beszélik, ő látta volt / verset írni utoljára.”
Kovács Gyula pomológus begyűjtötte és továbboltotta a legendás körtefa utódának termő ágát, amelyet még a XIX. század második felében mentett meg egy lelkes, Petőfi-kultuszt ápoló székely atyafi. A Prima Primissima-díjas gyümölcsész, a Tündérkert-hálózatot életre hívó erdész, Kovács Gyula, aki Göcsejben őshonos gyümölcsfáinkat menti, minden érdeklődőnek ad oltványt, sőt megtanítja, miként is kell oltani.
Számunkra a szimbolikus gesztuson túl a materiális rész szintén fontos, hogy a Kárpát-medence értéktárát, annak növényi részét divatossá tegyük, szemben a nagyáruházak külföldi zöldségkínálatával
– magyarázta Demeter Szilárd, a Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, hozzáfűzve: ezzel is igyekeznek felhívni a figyelmet a közvetlen környezetünk megóvandó értékeire.
Nem tűnik kis élménynek, hogy beleharaphatunk a körtébe, megízlelhetjük a gyümölcsöt, amelynek őséből Petőfi Sándor evett.
– És máris „megmozdul” Petőfi szobra – mutatott rá Demeter Szilárd. – Ezzel is igyekszünk életszerűségében megmutatni a költőt.
Kevesen tudják, hogy Petőfinek nem csupán szobra áll Pekingben, Sanghajban és Csunkingban, de művei a kötelező olvasmányok közé tartoznak Kínában.
– A Szabadság, szerelem! című verse érettségi tétel – egészített ki a PIM főigazgatója, majd kérdésemre, miszerint a magyar köztudatban milyen helyet foglal el a költő, kifejtette: – A neve mindannyiunk tudatában szerepel, s tízből tízen rávágják: a szabadság, a szerelem költője. Aki megerőlteti magát, a kötelező olvasmányokból felmond egy-két művet, netán a Kis lak áll a nagy Duna mentében kezdetű, Távolból című versének műdal feldolgozását is eldalolja. Hát, ez a szobor takarja el Petőfi Sándort.
A bicentenáriumi programok, kiadványok célja, bemutatni a költőt és korát, kortársait, továbbá gazdag életművének sokrétegűségét.
Ha azt akarjuk, hogy a magyar irodalom a mi kortárs irodalmunk legyen, akkor érdemes visszafordulni a teljes Petőfi-életműhöz
– szögezte le Demeter Szilárd.
A felhíváshoz a [email protected] e-mail címen lehet csatlakozni. Ehhez kérik, hogy mellékeljék a gyűjtés anyagának rövid bemutatását. Jelentkezési és beküldési határidő: 2023. március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: Éberling András)
