Mielőtt a nagy ívű tervekben elmélyedtünk volna, óhatatlanul szót kellett ejtenünk a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktusról, mert bizony háborúban sem hallgathatnak a múzsák. Demeter Szilárd elmondta: a kárpátaljai és ukrajnai menekülteket gyermekkönyvcsomagokkal szeretnék segíteni, hogy a kicsik esti mesét hallgathassanak. A magyar nyelvű kötetekből nincs hiány, azonban ukrán gyerekkönyv mindösszesen pár példány lelhető fel az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. – Az Alföldi Nyomda papíráron kinyomtatja a szükséges mennyiséget, amennyiben megkapják a nyomdai PDF-eket – árulta el a főigazgató.
Rátérve a Petőfi-bicentenáriumra, elsőként a programsorozat központi gondolata került szóba, amely az anyanyelvi kultúra megtartóerejét hangsúlyozza. – Ha ezt érvényre tudjuk juttatni a Kárpát-medencében, akkor nyert ügyünk van – magyarázta a főigazgató, megjegyezve: megújul a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) állandó kiállítása, valamint szeptemberben elindul a Petőfi-busz, amely interaktív módon mutatja be a kiállítást Kárpát-medence-szerte. Mint megtudtuk, a bicentenárium vezérelve, hogy ne csak Petőfit, de a korát is megismertessük, azaz a hosszú reformkort, ami a valóságosnál lényegesen hosszabb, amennyiben Kazinczy Ferenctől Klebelsberg Kunóig ível. Eszmetörténetileg ez ugyan nem áll meg, de az időszak a modern magyar nemzet és kultúra megszületésének és kiteljesedésének bő száz esztendeje. Kazinczyék, egyfajta magyar kopernikuszi fordulattal, megteremtették a nyelvet, amely magyarul adott választ a felmerülő kérdésekre, s amelyből kiteljesedhetett az anyanyelvi kultúránk, az irodalommal, a színházzal, az operával, a Himnuszunkkal; Klebelsberg pedig tömegessé tette a közművelődést, a kultúrához való hozzáférést.
– Három nagy programot indítottunk el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Magyar géniusz programot, amely a vidéki múzeumokat célozza, s amelynek segítségével több mit félszáz állandó kiállítás újul meg. Így bárhol a Kárpát-medencében szembesülhetünk nagyszerű örökségünkkel
– vázolta Demeter Szilárd, kiemelve: ezzel együtt megújulnak az irodalmi emlékhelyek. E megújulást pedig összefűzik a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ) írói rezidens programjával. Terveik szerint a felújított emlékhelyek közelében vagy akár az emlékházban két-három hónapig írhatják remekműveiket az alkotói ösztöndíjas szerzők. Az íróknak műveikben reflektálniuk kell a nagy elődre, akié az emlékhely, emellett pedig rendhagyó tárlatvezetéseket tarthatnak a látogatóknak.
– Harmadik programelemként finanszírozzuk a helyi közművelődési tevékenységeket, a szavalóversenyektől a megemlékezésekig. Támogatjuk a bicentenáriumi programok mozgóképes rögzítését – mondta Demeter Szilárd, lévén, hogy megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, s a rádiót, tévét, nyomtatott sajtót felváltotta az online tartalom. A főigazgató büszkén számolt be arról, hogy tavaly elindították TikTok-csatornájukat, szintén a Petőfi-emlékév jegyében. – Egy hónap alatt több ezer követőnk lett, már az indulástól meghaladta a többéves YouTube-csatornánkat – fűzte hozzá Demeter Szilárd, aki kitért egy meglehetősen izgalmas elképzelésre: Petőfi legkomorabb műve, az Apostol képregény-feldolgozására. Elmondása szerint a világhírű képregényrajzolót, Futaki Attilát kérték fel, akinek világa nagyon jól passzol az elbeszélő költeményéhez. – A kész művet lefordítjuk franciára és angolra, majd kiküldjük a nagy nemzetközi képregényvásárokra – magyarázta Demeter Szilárd, majd folytatta a példa nélküli programok felsorolását: a Petőfi rádió rezidens DJ-i reformkori szetteket állítanak össze a nyári fesztiválokra. E zenei mixekkel megidézik a korszak hőseinek karaktereit. Petőfi-színpadokat építenek szinte bárhol, akár egy esti balatoni strandon, így a Kárpát-medencében bemutatkozhatnak a feltörekvő zenekarok. Emellett idén száz, jövőre újabb száz Petőfi Klubot indítanak. Ezekkel segítik az adott település kultúrához jutását.
– Egyrészt az egyes klubok utaztatják egymás közt a programokat, másrészt az olyan országos tartalomellátók, mint a Déryné program, a Nemzeti Filmintézet filmklub-hálózata, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalmi és könnyűzenei, a Filharmónia Magyarország komolyzenei kínálata, megjelennek a klubhálózatban. Ugyanitt elérhetőkké válnak a fontos folyóiratok, szabadpolcokon, akár az irodalmi alapművek – mutatott rá Demeter Szilárd, aki elárulta, hogy három könyvsorozat kiadását segítik: Petőfi összes műveit, a róla szóló monográfiákat és a reflexiókat tartalmazókat. A jövőben tervezik klasszikusaink válogatott alkotásainak, illetve a hozzájuk kapcsolódó monográfiáknak a kiadását. Emellett bábáskodnak a magyar tudományt népszerűsítő sorozat megszületésénél. Az apropót itt az adja, hogy a hosszú reformkorban alakult a Magyar Tudományos Akadémia. De tervbe vették a korszak képzőművészetét bemutató kötetek, illetve ezekhez kapcsolódó podcastok, online tartalmak létrehozását.
– Szokatlan lehet az is, hogy az életmód témakörébe ugyancsak becsempésszük Petőfi korát. Például a Wesselényi-kihívással, ami a szabadidőparkok edzőgépein, szakemberek irányításával teljesíthető. Emellett Petőfi Sándor–Szendrey Júlia-ételekkel kívánunk megjelenni a vendéglátásban, valamint a költő utolsó körtefájából vett oltványokkal szeretnénk beoltani a Kárpát-medence fáit, gyerekek segítségével – árulta el Demeter Szilárd, aki zárásként emlékeztetett: Madách Imre, Petőfihez hasonlóan, 1823-ban született (ráadásul szintén januárban), ezért az Európa kulturális fővárosa programmal közösen, fiatal művészekkel állítanának színre egy különleges produkciót Veszprémben.
– Szabadítsuk rá Az ember tragédiája Falanszter-színére a márciusi ifjakat! Ha jól sikerül, a tervezett zenés-táncos megfogalmazás a mostani ifjaknak akkora élményt adhat, mint annak idején a virággyerekeknek a Hair
– hangsúlyozta a főigazgató.
