Mielőtt a nagy ívű tervekben elmélyedtünk volna, óhatatlanul szót kellett ejtenünk a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktusról, mert bizony háborúban sem hallgathatnak a múzsák. Demeter Szilárd elmondta: a kárpátaljai és ukrajnai menekülteket gyermekkönyvcsomagokkal szeretnék segíteni, hogy a kicsik esti mesét hallgathassanak. A magyar nyelvű kötetekből nincs hiány, azonban ukrán gyerekkönyv mindösszesen pár példány lelhető fel az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. – Az Alföldi Nyomda papíráron kinyomtatja a szükséges mennyiséget, amennyiben megkapják a nyomdai PDF-eket – árulta el a főigazgató.
Rátérve a Petőfi-bicentenáriumra, elsőként a programsorozat központi gondolata került szóba, amely az anyanyelvi kultúra megtartóerejét hangsúlyozza. – Ha ezt érvényre tudjuk juttatni a Kárpát-medencében, akkor nyert ügyünk van – magyarázta a főigazgató, megjegyezve: megújul a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) állandó kiállítása, valamint szeptemberben elindul a Petőfi-busz, amely interaktív módon mutatja be a kiállítást Kárpát-medence-szerte. Mint megtudtuk, a bicentenárium vezérelve, hogy ne csak Petőfit, de a korát is megismertessük, azaz a hosszú reformkort, ami a valóságosnál lényegesen hosszabb, amennyiben Kazinczy Ferenctől Klebelsberg Kunóig ível. Eszmetörténetileg ez ugyan nem áll meg, de az időszak a modern magyar nemzet és kultúra megszületésének és kiteljesedésének bő száz esztendeje. Kazinczyék, egyfajta magyar kopernikuszi fordulattal, megteremtették a nyelvet, amely magyarul adott választ a felmerülő kérdésekre, s amelyből kiteljesedhetett az anyanyelvi kultúránk, az irodalommal, a színházzal, az operával, a Himnuszunkkal; Klebelsberg pedig tömegessé tette a közművelődést, a kultúrához való hozzáférést.
– Három nagy programot indítottunk el a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Magyar géniusz programot, amely a vidéki múzeumokat célozza, s amelynek segítségével több mit félszáz állandó kiállítás újul meg. Így bárhol a Kárpát-medencében szembesülhetünk nagyszerű örökségünkkel
