Nóra a színháznak azt a küzdelmét szimbolizálja, hogy túllépve önnön színház voltán életté váljon, hogy lángra lobbanjon, hogy felfedje a láthatatlant, a semmit. Ez a rejtett, színfalak mögötti színház már nem is képes színházként létezni.
Henrik Ibsen Babaháza végső soron tanulmány a színház mibenlétéről.
Nóra kényszeresen elégíti ki vágyait. A pénz azt a létfontosságú vitális elemet képviseli, amely a pszichéjéből hiányzik. Illik hozzá a Torvalddal való kapcsolat: ő a férfi babája, kanárija. Nóra bevallja: a szerepét oly kötelességtudóan játszó baba már ott tart, hogy legszívesebben felrobbanna és leleplezné a csalást. Torvaldot hibáztatja képmutató életéért, de valójában egymás cinkosai a hazugságban. Hallgatólagos megállapodásuk lehetővé teszi, hogy elfedve ellenséges érzelmeiket elhitessék magukkal: olyan ideális párt alkotnak, akiket valódi szerelem köt össze, miközben valójában őszintétlenségben, egy babaházban, egy maszkabálban táncikálva élik az életüket.
A Nóra című előadásban a címszereplő megfizet bűneiért
Krogstad megjelenésével ez a tánc rémálommá változik, és az egész rendszer eszeveszett tempóban esik szét. Krogstad felszínre hozza mindazt, amit a tudattalanban elfojtottak, és ez összeomlással fenyegeti az ingatag építményt. Krogstad a sötét tudattalant képviseli, amely az összes destruktív impulzust magában rejti.
A tudattalan könyörtelen. Nórának meg kell fizetnie a bűneiért. Nem leplezheti romboló vágyait, amelyek most ellene fordulnak. Ez egy fontos fordulópont a darabban. Ami pedig Torvaldot illeti, kiderül, hogy nárcisztikus, aki csak arra tud gondolni, mit gondol róluk a világ. Az erkölcsi elvek, amelyekkel Nórát próbálja megfékezni, képmutatóak. Torvald képviseli a társadalmi szuperegót, az avult konvenciókat, amelyek Ibsen szerint az élet hazugságai.
A dráma a végkifejletben, Nóra átlényegülésével tetőzik.
Tompa csattanással csukja be maga mögött az ajtót, Torvaldot és gyermekeiket hátrahagyva. Túllép a konvencionális társadalmi értékrenden, és az ismeretlenbe menekül. Ez az öngyilkosság, az önfeladás egy olyan formája, amely megteremtheti a feltételeket a hiteles én megszületéséhez. Mert a játék a Babaházban a félelemmel teli, konstruált ego és az elfojtott, valódi én között zajlik, amely levegőért kapkod. Abban a pillanatban azonban, amikor levegőhöz jut, az ürességgel szembesül. Ez az önismeret ára, ami a színház mozgatója is egyben.
Az előadásban az Attisz Színház művészei, Sophia Hill (Nora), Taszosz Dimasz (Krogstad) és Antonisz Miriankosz (Torvald) lép színpadra.
Az április 16-i előadás után, 20.30-tól a közönségtalálkozón mutatják be Teodórosz Terzopulosz Dionüszosz visszatérésére című könyvét a szerző részvételével.
A világszerte ismert görög rendező
Theodórosz Terzopulosz a görög Makríjalosz faluban született, 1985-ben alapította az Attisz Színházi Társulatot Delphiben. Rendezői repertoárja felöleli az ókori tragédiákat, operákat és a legjelentősebb modernkori darabokat, előadásait Görögországban és a világ híres színházaiban egyaránt játsszák. Rendezései 37 év alatt több mint 2200 előadást értek meg világszerte. A klasszikus görög tragédia Terzopulosz általi megközelítése és értelmezése a színiakadémiák és ókortudományi tanszékek kötelező tananyaga. Workshopokat és előadásokat tart módszeréről, miközben számos akadémia és egyetem professor emeritusa. Számos nemzetközi színházi díj tulajdonosa. Módszeréről és az Attisz Színházról több nyelven jelentek meg könyvek, többek között a nevével fémjelzett technikát bemutató Dionüszosz visszatérése című kötet. Olyan színházi intézményekben vállalt vezetői tisztséget, mint az Észak-görögországi Állami Színház Drámaiskolája (igazgatója: 1981–1983), az Antik Drámáról Nemzetközi Találkozók – Delphi (művészeti vezetője: 1985–1988, 1995–2004), a Mediterrán Színház Nemzetközi Intézet (alapító tagja 1990 óta), a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottsága (alapítója és elnöke 1995 óta), az Antik Dráma Nemzetközi Találkozó – Sikyona (alapítója és művészeti igazgatója 2005 óta).
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
