A színházi olimpia lehetőséget ad a művészek és a közösség találkozására
Áprilisban indult útjára hazánkban a 10. Nemzetközi színházi olimpia, ma pedig nagyszabású nyitórendezvény keretében a színházi élet színe-java látogat a fővárosba. Ám a színházi olimpia komoly múltra tekint vissza, a koronavírus-járvány, az energiaválság és a háborús konfliktus terhelte időkben pedig feladata is van:
– Az ókorban az olimpiai játékok fontos szempontja volt a fegyverszünet, a béke; ezt kiegészítve hozzátenném a megbékélést és a szolidaritást. Ma, a világjárvány miatt kirekesztett és elszigetelt időszak után a színházi olimpia ideális feltételeket teremt a művészek és a közösség találkozására, eszmecserére, és arra, hogy közösen alkossanak, reflektáljanak a jelenlegi problémákra: a háborúra, a természeti környezet és a városok tönkretételére – vagyis a világ pusztulására –, a technológiával való visszaélésre és még sok másra – mondta Theodórosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottságának alapító elnöke az Origónak adott interjúban.
A művészetnek minden eddiginél aktívabban kell vállalnia szerepét és küldetését
– hangsúlyozta Theodórosz Terzopulosz.
Színházi hálózatot hoz létre Magyarországon a 2023-as olimpia
Arra a kérdésre, hogy a magyarországi olimpiának miben tér el az előzőektől, elmondta, hogy míg a legtöbb színházi olimpiának egyetlen város adott otthont, addig 2023-ban Budapest mellett más magyar városok is csatlakoztak a rendezvényhez:
A mostani, 2023-as színházi olimpián Budapesten kívül számos magyar város is részt vesz, létrehozva egyfajta színházi hálózatot, amely remélhetőleg a közös elmélkedések és felfedezések hálózatává fejlődik.
Hidak egymáshoz és a kultúrához
Kiemelte, hogy az idei rendezvény rendkívül emberközpontú, hiszen a hangsúly Madách Imre Az ember tragédiája című művén van.
– Az ókori tragédia álarcának utazásával kapcsolatos kezdeményezés is kiváló: útja Epidauroszból indult, Európa számos városát átszelve eljut az európai rendezőkhöz, és a színházi olimpia megnyitóján Budapestre ér. Az üzenet az, hogy az emberek nem magányos szigetek, hidakat kell építeni, hogy eljussanak egymáshoz, a különböző hagyományokhoz, a kultúrához – magyarázta Theodórosz Terzopulosz.
