A Színházi Olimpia története
Jogosan merül fel az a kérdés, hogy mi is az a színházi olimpia. Nos, az időben vissza kell mennünk egészen 1995-ig, hiszen a találkozót akkor hívta életre Theodórosz Terzopulosz görög rendező – aki mint ötletgazda máig felügyeli az olimpiák szervezését –; Suzuki Tadashi japán rendező, tanár és filozófus; Robert Wilson amerikai rendező és képzőművész; Núria Espert spanyol színész, rendező, színházigazgató; Tony Harison angol költő és drámaíró; a 2014-ben elhunyt orosz orosz rendező, Jurig Ljubimov; az 1995-ben elhunyt Heiner Müller költő, színházteoretikus, színházigazgató; valamint a 2019-ben elhunyt Antunes Filho brazil rendező és színházteoretikus. Az esemény – ahogy az a 10. olimpia honlapján is olvasható – a hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében jött létre.
Elsőként, 1995-ben a görögországi Delphoi adott otthont az első olimpiának, mottója pedig „Az új évezred kapujában” volt: ekkor a két hétig tartó programon kilenc előadás szerepelt összesen hét országból. Ezt követően, már 1999-ben Japánban, Sizuoka városában gyűltek össze a színházi alkotók: a rendezvény két hónaposra bővült, ahova húsz országból mintegy 42 előadás érkezett. A japán olimpia mottója a „Reményt teremtünk” volt. 2001-ben már Moszkva szervezhette az eseményt. Az oroszországi két és fél hónapos, „Színház az emberért” üzenettel fémjelzett programsorozaton 32 ország összesen 97 produkcióval volt jelen. 2006-ban Isztambul adott otthont a fesztiválnak, vele párhuzamosan megrendezték a 15. Nemzetközi isztambuli színházi fesztivált (IITF) is, üzenetük: „Minden határon túl”. Jae Kyoung Kim 2016-ban napvilágot látott könyvében írja, hogy a negyedik fesztivál volt az első, aminek két művészeti direktora volt, név szerint a görög ötletgazda Theodórosz Terzopulosz és Dikmen Gürün. Dél-Koreában „Az ember és a szeretet” üzenettel vette kezdetét az 5. színházi olimpia 2010 szeptemberében: 13 országból összesen 48 előadás mutatkozott be. „Álom” – ez már a 2014-es pekingi fesztivál hívószava volt, ahol 22 ország képviseltette magát 46 produkcióval. A 7. Színházi Olimpiát Varsó szervezhette, mottójuk: „A világ az igazság helye” mondat volt. 14 ország mutatkozott be csaknem 86 előadással. A rekordot azonban „A barátság zászlaja” üzenettel meghirdetett indiai olimpia tartja, amin 35 ország vett részt és 465 produkciót tűztek műsorra a szervezők.
„A 2019-es Olimpiának két fővárosa is volt, az orosz metropolisz, Szentpétervár és a kis japán Toga, az olimpiaalapító Suzuki Tadashi színházi központja” – olvasható a magyarországi olimpia hivatalos honlapján. (A 9. színházi olimpia egyébként a magyarországi színjátszás fontos állomása, hiszen hazánkat – az olimpiák történetében első hazai kőszínházként – a Nemzeti Színház képviselte.) S valahol itt kezdődik az idei 10. színházi olimpia története is, hiszen ekkor jelentette be Fekete Péter, az egykori Emmi kultúráért felelős államtitkára és a Nemzeti Színház igazgatója, hogy 2023-ban hazánk szeretné megrendezni a világ egyik legnagyobb színházi összejövetelét. A 2019 novemberében rendezett zárókonferencián Vidnyánszky Attila a következőképpen érvelt az olimpia megrendezése mellett: – Színházi teljesítménye, színházi értékeinek gazdagsága alkalmassá teszi Magyarországot a nemzetközi színházi olimpia megrendezésére. Még inkább bekerülhetünk a nemzetközi vérkeringésbe, eszmét cserélhetünk más országok színházaival. Ez egy jó lehetőség lehet nemcsak a Nemzeti Színháznak, de más budapesti és vidéki színházaknak is, hiszen terveim szerint velük együtt fogadnánk a világ legjobb társulatait – tette közzé az Origo.
A szervezéssel pedig a nemzetközi bizottság mindig az adott ország valamely tekintélyes színházi személyiségét bízza meg. Nálunk e feladat Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezetőjét találta meg.
2021 szeptemberében a színházigazgató a Mandinernek adott interjúban arra a kérdésre, hogy milyen tervekkel vág neki az olimpiának, így nyilatkozott: – Ez általában egy két és fél hónapos intenzív rendezvénysorozat. A legutóbbit Japán és Oroszország szervezte közösen, közel kétezer meghívott előadással. Ez a mennyiség persze számunkra elérhetetlen, de igyekszünk mi is méltó eseményt tető alá hozni. Úgy döntöttünk, hogy nem fogunk konkrét előadásokat ajánlani, inkább megszólítjuk a színházakat, hogy válasszanak maguknak partnert, a testvérvárosi kapcsolatok mintájára. Továbbá azt szeretnénk, ha nem egy egyszeri esemény volna, hanem folyamatos kapcsolat válna belőle. Az elmúlt években a kollégák nem profitáltak igazán ezekből a helyzetekből, remélem, az olimpia hoz majd áttörést ebben.
Theodórosz Terzopulosz pedig a következőket mondta arról, hogy miért Magyarországra esett a választás a tizedik esemény kapcsán: – Azért, mert a régi és nagyszerű színházi hagyományokkal büszkélkedő Magyarország a színházi elmélet és gyakorlat világméretű fejleményeinek aktív alakítója. A gyönyörű Budapest a világ kulturális örökségének egyedülálló műemléke, nemzetközi kulturális metropoliszként készen áll, hogy hidakat építsen más színházi hagyományok felé. Tehetséges és tapasztalt művészeti, műszaki és ügyviteli szakembereinek köszönhetően a Nemzeti Színház a magyar színházi szakma intézményi központja: egyaránt nyitott a nemzetközi avantgárd színházi elképzelésekre és a hagyományok ápolására. Ez teszi különösen alkalmassá, hogy hídként összekössön különböző iskolákat és színpadi formanyelveket. Világunkban, melyet a színházak homogenizálódása jellemez, a Nemzeti Színház a harmóniateremtés és Új humanizmus mottó jegyében a sokszínűség, tolerancia, multikulturalizmus elkötelezett támogatója.
Az esemény jelentőségét jelzi az is, hogy a VII. Madách Imre nemzetközi színházi találkozóra (MITEM) érkező Theodórosz Terzopuloszt és Valerij Fokin orosz színházi rendezőt 2021 őszén Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a karmelita kolostorban. A találkozóról Orbán Balázs adott hírt a közösségi média felületén, ahol hangsúlyozta: „Mind a mostani esemény, mind a két év múlva megrendezendő színházi olimpia rámutat arra, hogy a színházi élet szellemi-kulturális szempontból kiemelkedően fontos Magyarországon, s ezt az adatok is tükrözik.”
Valejin Fokin rendező üzenete, ami elhangzott a 10. színházi olimpia nemzetközi sajtótájékoztatóján is (Forrás: YouTube)
Magyarországi Olimpia: fesztiválok hálózata
A 10. Színházi Olimpia eseményein – Budapesten és szerte Magyarországon – a világ színházi élete olyan meghatározó alkotóinak előadásai láthatók, mint Theodórosz Terzopulosz, Suzuki Tadashi, Romeo Castellucci, Krystian Lupa, Szlava Polunyin, Heiner Goebbels, Silviu Purcarete, Eugenio Barba, Tiago Rodrigues, Alessandro Serra, Christoph Marthaler, Liu Libin, Declan Donnellan, Ivan von Hove és sokan mások. Ezeken túl tánc-, báb- és utcaszínházi előadások, összesen mintegy 300 program várja az érdeklődőket április 1-jétől egészen július 1-jéig.
De megtalálhatók a kínálatban olyan programok is, melyek hamarabb kezdődnek – például a JELEN/LÉT Fesztivál – a megjelölt időintervallumnál. Rendkívül sok színház csatlakozott, s mind a budapesti, mind pedig a vidéki teátrumok egy külföldi és egy határon túli produkciót fogadnak – hogy melyeket, arról ők maguk döntenek. Így a Magyarországgal szomszédos országok magyar nyelvű színházi műhelyei is részesei lehetnek az olimpiának, a külföldi társulatok meghívása pedig tartós nemzetközi kapcsolatok kialakulását jelentheti a magyar teátrumok számára.
A programbéli sokszínűség és a nyitottság fontosságát Vidnyánszky Attila a 2022 májusában tartott budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: – A könnyű út az lenne, ha bezárkóznánk, ha csak azokra figyelnénk, akikkel egyetértünk. A MITEM példája is mutatja, hogy lehetséges szabadon ütköztetni a különböző véleményeket – áll a lapunkban megjelent tudósításban. Az Olimpia központi eseményei pedig a szervező budapesti Nemzeti Színházban, a IX. MITEM keretében láthatók. A jubileumi fesztivál mottója Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének zárósora lett: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”
JELEN/LÉT, MITEM, bábos találkozók, mesefesztivál és operett
A legkorábban a 6. JELEN/LÉT Fesztivál, azaz a magyarországi nemzetiségi színjátszás seregszemléje kezdődik el, ugyanis március 19. és 27. között érkezik a Nemzeti Színházba a Magyar Nemzetiségi Színházak által szervezett esemény.
Az eddigi MITEM-ekre olyan meghatározó társulatok érkeztek Budapestre, mint a milánói Piccolo Teatro, a holstebrói Odin Teatret, a vilniusi Meno Fortas, Moszkvából a Vahtangov és a Művész Színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij, a kijevi Ivan Franko Ukrán Nemzeti Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház vagy éppen a Berliner Ensemble. A fesztivál közel negyven előadása adja az Olimpia gerincét.
Többek között a budapesti Nemzeti Színházban két alkalommal, április 16-án és 17-én 19 órától látható az Attisz Színház Nóra című, görög nyelvű előadása, Theodórosz Terzopulosz rendezésében. A Gobbi Hilda Színpadra április 19-én, majd 20-án és 21-én 19 órától az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház együttműködésében készült Ifjú barbárok című előadás érkezik. A IX. MITEM teljes programja és a bérlet- és jegyvásárlás ITT érhető el.
A Budapesti Bábszínház szervezésében érkezik az ABSTARCT – I. Budapesti nemzetközi kortárs bábfesztivál is május 6–19. között. A kétségkívül hiánypótló esemény jó alkalom arra, hogy a közönség jobban megismerkedjen a báb műfajával, valamint a kortárs bábjátszási trendekkel. Mint ahogy az a fesztivált bemutató leírásban is olvasható: „méltán elismert művészek, a szakma nagyjai fogadták el meghívásunkat, mint például a hazánkba örömmel visszatérő Duda Paiva holland bábművész, Stephen Mottram Angliából vagy a német származású Ilka Schönbein. Vendégül látunk továbbá izgalmasabbnál izgalmasabb előadásokat többek között Franciaországból, Spanyolországból, Portugáliából, Mexikóból és a határon túlról is. A fesztivál műsorát úgy állítottuk össze, hogy a gyerekektől a felnőttekig minden nézőt meg tudjunk szólítani az előadásokkal, mert hitvallásunk szerint a báb nem korosztályhoz köthető műfaj.”
De a bábműfaj kedvelői az egész 10. Színházi Olimpia alatt találnak kedvükre való programot, ugyanis április 9-től június 30-ig bábszínházi világtalálkozót hirdetett meg a Magyar Bábművészek Szövetsége.
A fővárosi és vidéki városok rendezvényei tizenkét vidéki bábszínház összefogásával valósulnak meg: „A bemutatni kívánt produkciók nagy művészi értéket képviselő nemzetközi és hazai báb- és utcaszínházi előadások, workshopok, kiállítások, alkotói projektek” – írják a szervezők. A bábszínházi világtalálkozóhoz tartozik az április 19–23. közötti II. Karakulit nemzetközi árny-játék fesztivál. Helyszíne a pécsi MárkusZínház, a Karakulit pedig voltaképpen egy művészettörténeti, színházi és képzőművészeti interdiszciplináris találkozás.
Az árnyszínház jeles képviselői érkeznek a pécsi II. KaraKulit fesztiválra:
Tunghua Shadow Puppet Troupe (Tajvan), Wayang Theatre – Ki Purbo Asmoro (Indonézia), Wayang Suket Indonesia – Gaga Rizky (Indonézia), Tholpavakoothu Theatre (India), Anemodoura Puppet and Shadow Theatre (Görögország), El Gecko con Botas (Spanyolország), Theatre Tenj (Oroszország), Drew Colby – Shadowgraphy (Anglia), Moquette Production (Belgium), Tadeusz Wierzbicki – Teatr “i” (Lengyelország), Divadlo Líšeň (Cseh Köztársaság), Fabrizio Montecchi (Olaszország), Lehőcz & Takács Company (Magyarország), Árnyékok játéka – Mikropódium (Magyarország), Grosschmid Erik Árnyműhelye (Magyarország), Magamura Alkotóműhely (Magyarország)
Május 12–14. között mesemondó-fesztivállal várja a nézőket a budapesti Karinthy Színház. „Egy nép lelkének a legtisztább és legmélyebb tükre a mese. A mese, ami először tárja ki képzeletünket, először ad mintákat, példaképeket, egyszóval a mese az, ami kinyitja előttünk a világot” – olvasható Berecz András Kossuth-díjas mesemondó gondolata a fesztivál honlapján.
Május 16. és 20. között a Kolibri Színházba is érdemes lesz ellátogatni, ahová a történetmesélés és a nézői bevonódás új formáit kereső előadások – például Ausztriából, Németországból és Olaszországból – érkeznek a PlayOn Fesztiválra. Az előadások a PlayOn! nemzetközi színházi projekt részeként születtek: „Ezekben az előadásokban a nézők résztvevőkké is válnak, hol azért, mert egy VR-szemüvegen keresztül nézik a történetet; vagy egy interaktív tablet vezeti őket végig a városon; máskor befolyásolhatják a színpadi történést a mobiljukon keresztül; vagy éppen virtuálisan létrehozott hangkulissziában bolyongnak. Európa legjobb digitális eszközökkel foglalkozó kutatócsoportjai segítették az alkotók munkáját, hogy ezek az esszenciális produkciók létrejöhessenek” – áll a fesztivál honlapján.
A Kolibri ad otthont és egyben szervezi a SENSES nemzetközi fesztivált is június 9–11. között. A fókusz ezúttal a legkisebbeknek szóló, érzékszervi érzékelésen alapuló előadásokon van. A tervezett fellépők: Dalija Acin Thelander (Svédország), Theater De Spiegel (Belgium), De Stilte (Hollandia), I Entertaiment / La Baracca (India / Olaszország), Teatro Paraíso (Spanyolország), Theatre Madam Bach (Dánia).
Nem lenne igazi a színházi olimpia magyar operett nélkül, így a Budapesti Operettszínház életre hívta a Csárdáskirálynő-fesztivált, ahol három előadásra válthatnak jegyet a nézők.
Június 3-án a Budapesti Operettszínházban a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő szerepel a programban. Ezt követően június 7-én a litván Kaunasi Állami Musical Színház Szilvia című, Ruta Bunikyte rendezte produkciója mutatkozik be. Legvégül, június 10-én pedig Jean-Francois Vinciguerra rendezésében érkezik a Compagnie Lychore társulat francia nyelvű operett-előadása.
Vendégváró plusz fesztivál, VéNégy fesztivál, független színházak bemutatkozása
A Bethlen Téri Színház a Vendégváró plusz fesztivállal kapcsolódik be a nemzetközi találkozóba: május 11. és 13. között ugyanis a kolozsvári Váróterem Projekt társulatának előadásai, a Bánk bán? Jelen!; a Varjú Karcsi; az Alkésztisz és a Hatodik nap várják a nagyérdeműt.
A bábszínházi világtalálkozóhoz hasonlóan nemcsak Budapest-központú a június 22. és 25. közötti nagymarosi 10. VéNégy fesztivál és színházi találkozó sem. Lapunk korábban már hírt adott a jubileumi találkozó programkínálatáról. „A világszínpadokat, köztük a Glastonbury vagy a Coachella fesztiválokat is megjárt holland szuperprodukció, a Kraak & Smaak is érkezik a Dunakanyarba június 24-én. Az élő acid-jazz kiválóságai ezúttal a Csaknekedkislány, az Analog Balaton és a Halott Pénz koncertjét követően fognak táncba hívni” – de a fellépők sorában megtalálható a Bagossy Brothers Company és a Carson Coma is. A VéNégy fesztivál teljes programja ITT érhető el.
A független színházak is csatlakoztak a jubileumi olimpiához, ugyanis a Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület a Jurányiban életre hívta a CSET – színházi fesztivált a család – egyén – társadalom viszonyáról május 8–30. között.
Főszerepben a tánc
A táncművészet szerelmeseinek is igazi csemege a 10. Színházi Olimpia, hiszen számos táncfókuszú fesztivál csatlakozott a rangos rendezvényhez. A TÁNCszínTÉR fesztivál április 20–23. között a Hagyományok Házában mutatkozik be: „A fesztivál átível a Kárpát-medence határain, hiszen a még élő néphagyomány világszerte új utakat keres közönségéhez. A négy napon át tartó színes tánckavalkád során szlovákiai magyar, spanyol és török táncegyüttesek produkciói, valamint a házigazda Magyar Állami Népi Együttes társulatának előadása mutatkozik be estéről estére. Négy este, négy társulat, négy különböző világ – mely egy irányba vezet: fogódzót kínálva a jelenkor emberének az eligazodásban, felmutatva a hagyomány örökérvényűségét” – összegzik a szervezők.
Vidéki helyszíneken is lesznek táncművészeti programok, hiszen a TÁNC – XXV. Nemzetközi kortárs fesztivál május 15–21. között, a Pannon Várszínház szervezésében, a Hangvilla Veszprémben valósul meg.
Ezen fesztivál központi része egy olyan versenyprogram, amelyet a művészeti vezető előzsűrizése alapján állítanak össze. A rendezvény művészeti sokszínűsége lehetőséget teremt a kortárs művészeteknek, a város és a régió lakosainak újszerű megszólítására, a hazai és nemzetközi érdeklődés felkeltésére. Idén olyan társulatok vesznek részt a fesztiválon, mint például a Baro d’evel, a Compagnie Belova-Iacobelli és az M Studio.
Júniusban pedig érkezik a Café de la Danse fesztivál is a Frenák Társulat szervezésében a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban. Az eseményen francia, német, finn, portugál, ír táncművészek önálló és csoportos előadásait láthatja a közönség június 16. és 18. között.
